Gyöngyöspüspöki Olajbanfőtt Szent János templom 
Ferences Sarlós Boldogasszony templom
A ferences templom és rendház alapítása az 1370 körüli évekre tehető, alapítója valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei - a torony és a szentély - a XIV. sz.-ból valók.
A törökök 1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek azonban öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A templomot a XVIII. században átépítették. A szentély zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható. A főoltár képeit Hebenstreith József készítette. A kolostort 1727-ben emelték. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben országgyűlési küldöttség látogatott a városba, Thaly Kálmán ekkor adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve, kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.
A torony délnyugati sarkához kapcsolódik a Szent Antal-kápolna, a nyugati oldalán ráccsal zárva, északi oldalán egy-egy dór oszlop között klasszicista, kőkeretes sírboltlejárat. A szentély falain egyaránt megtalálhatók a gótikus, illetve a barokk ablakok. Északi falánál emelkedik egy négyszög alapú gótikus torony, mely a barokk átépítés óta körülépített. A főbejáraton belépve kitárul előttünk a pompás - a barokk boltozat ellenére gótikus összhatású -, hosszú és világos hajó. A nyugati végében lévő orgonakarzatot két-két pillér tartja. A szentélyt késő gótikus keresztboltozat fedi, melynek bordái pajzsos zárókövekben futnak össze. Az épületegyüttest 1990-ben kapta vissza a rend.
Szent Bertalan templomA gyöngyösiek által nagytemplomként ismert épület első írásos emléke 1301-ből származik, de valószínű, már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom kívül-belül barokk formát mutat.
Az eredeti templomot a XV. század végén nagyméretű, gótikus csarnoktemplommá alakítottak. Erre emlékeztet az apszis két oldalán lévő két-két nagyméretű, gótikus ikerablak. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók. Az északi oldalon a szabócéh által építtetett gótikus Szent Anna-kápolna alapfalait és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső részét találta meg a kutatás.
A templomot 1746-1756 között barokk stílusban átépítették. Később két tornyot építettek hozzá. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang emlékeztet a csapásra. A templombelső egységes barokk hangulatot tükröz. Különlegessége a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelőmedence.
Az eredeti templomot a XV. század végén nagyméretű, gótikus csarnoktemplommá alakítottak. Erre emlékeztet az apszis két oldalán lévő két-két nagyméretű, gótikus ikerablak. A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók. Az északi oldalon a szabócéh által építtetett gótikus Szent Anna-kápolna alapfalait és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső részét találta meg a kutatás.
A templomot 1746-1756 között barokk stílusban átépítették. Később két tornyot építettek hozzá. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang emlékeztet a csapásra. A templombelső egységes barokk hangulatot tükröz. Különlegessége a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelőmedence.
Szent Erzsébet templom
Szent Orbán templom
