Keresztelő Szent János templom
Péter-Pál templom (Csiprovacska)
Már 1002-ben oklevél említi, mint a veszprémi püspök faluját. Egy ideig a veszprémi püspökséghez tartozó archipresbyterátusi, fôesperesi központ is. Püspöki birtok marad 1318-ig, amikor csere révén Róbert Károly birtokába kerül, aki különféle kiváltságokban részesíti a várost. A török megszállás alatt, 1588-ban csupán 6 portát írnak össze. 1690 után nagy számban szerbek telepednek le. A Zichy család birtoka lesz, majd a Koronauradalomhoz kerül. Plébániája õsi. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék említi Pál nevû papját. A török idõben és utána különféle szerzetesek látják el a híveket. 1723-ban állítják vissza a plébániát. 1732-ben Berényi Zsigmond c. püspök, esztergomi kanonok végzi itt, mint az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó, exempt plébánián az egyházi vizsgálatot. A felvett jegyzõkönyv szerint: „A hívek száma 300. A többi szakadár, akiknek saját püspökük van és 7 templomban tartanak istentiszteletet.” Az 1776. évi Calendarium archidioecesanum-ban is exempt plébániaként szerepel Szentendre. Templomáról már a XIII. sz.-ban van említés. A török idôt is átvészeli. XIV. sz.-i építészeti stílusjegyek fedezhetôk fel rajta. A XV. sz. vonásait is viseli. 1791-ben a Kamara bôvítését határozza el (200 m2). Mint mûemléket az OMF 1954–57-ben renováltatja (törzsszám 7322). Belsô berendezése együttesen mûemlék. – 1942-ben megvásárolják az 1751-ben épült szerb g. keleti Csiprovacska templomot, amely a plébánia kezelésébe kerül Szent Péter és Pál titulussal (300 m2). A mûemlék templomban 1997-ben új karzat készült (törzsszám 7288). A plébániaházról már az 1732-es visitatio canonica megemlékezik. 1800-ban tûzvész pusztítja el az irattárral együtt. Csak az anyakönyveket tudták megmenteni. 1992-ben a volt egyházi óvodát és iskolát visszakapja az egyházközség. 1996 júniusától Szent András Óvoda és Általános Iskola néven mûködik. A jelenlegi plébániaház egyházi tulajdon.
Anyakönyvek: kereszteltek 1705-tôl, házasultak és halottak 1723-tól.Kápolnák: a Szent Flórián – és a mûemlék Kálvária-kápolna.
Izbégi Szent András templomA közigazgatásilag Szentendréhez tartozó Izbég neve először egy 1737-ben könyvmellékletként megjelent térképen látható. A török elől menekült szerbek nagy számban találnak menedékhelyre Szentendrén és környékén. A XVIII. sz.-ban szlovákok is letelepednek. – Üzbég jelentése menekült. A szentendrei templomtól távol lakó katolikus hívek számára 1947-ben alakul itt expositura. 1949-tôl önálló lelkészség. Misézôhelyet és lelkészlakást a Nágler villában bérelnek. 1948-ban megvásárolják a szerb-ortodox, használaton kívüli 1738-ban épült Szentlélek-templomot, amelynek katolikus titulusa Szent András lesz. Felújítják, új kereszthajót és belsô ékesítést kap (121 m2). A műemlék jellegű (törzsszám 7286), barokk templom tornyát 1977-ben az OMF és az egyházi fôhatóság renováltatja. A közelmúltban történt a templom szinte teljes felújítása, valamint a tábori oltár helyére művészi faragású oltár került. A lelkészlakásnak az egyházi hatóság által 1978-ban vásárolt épületet korszerűsítették és hittanteremmel bõvítették.
Anyakönyvek: 1947-tôl, a korábbiak a szentendrei plébánián.
