Szentistvántelepi Szent István-templom
Szentistvántelep újkori település. Az első világháború után az "Akarat" szövetkezet parcellázta ki a területet. Ez lett a neve is. 1925. augusztus 20-án ünnepélyesen a Szentistvántelep nevet kapta. Ekkor még egyházközségileg Pomázhoz tartozott.
1948. augusztus 18-án Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök önálló lelkészséggé nyilvánította. Az első lelkész Szentirmay Károly pomázi hitoktató. 1948. június 20-án a megyés főpásztor ünnepélyes keretek között letette a szentistvántelepi templom alapkövét. Titulusnak Szent István királyt jelölte meg. Közigazgatásilag 1948-ban a területet Budakalászhoz csatolták. Az anyakönyvezés 1948. szeptember 1-től íródik. Elkezdődött a templomépítés, majd 1950-ben félbemaradt. Helyette egy 6 x 12 m-es kápolna készült, melyet 1949-ben, virágvasárnapon Tölgyes Kálmán pomázi plébános áldott meg. Az 1960-as népszámlálás szerint a telep lakossága 828 fő. A hívek száma évről-évre csökken, mivel az idős lakosság elhalálozik és az új lakók vallásukat alig vagy nem gyakorolják. 1962-ben Soós József kerül a telepre lelkésznek Válról. Az új fiatal lelkész feladata, hogy a templomépítés engedélyezését és az akadályokat vizsgálja. 1963-ban elkezdődik a templomépítés társadalmi munkában. A templom 1965-re készül el és Szent István királyunk tiszteletére szentelték fel. Soós Józsefet Gyarmati István váltotta fel, majd Horváth Sándor került az egyházközség élére. A templomot 1969-ben emelték plébánia rangra. Az egyházmegyei határok rendezése során, 1993-ban került az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. 2003-ban torony épült a templomhoz. A szentistvántelepi plébániát a budakalászi plébános látja el.
Anyakönyvek: 1948-tól.
BUDAKALÁSZ Szent Kereszt Felmagasztalása-templom
Budakalászon az első templom 1824-26 között épült, Szent Kereszt felmagasztalása titulussal.1845-ben alakul önálló egyházközséggé és 1846-tól van saját anyakönyvezése. A XIX. század végén dunai áradás következtében a régi templom és plébánia épülete megrongálódott, életveszélyessé vált. Ezért új épületek emelése vált szükségessé.A század elején a régi templom mellett, azonos titulussal új templom épül. 1907. szeptember 15-én, az akkori székesfehérvári megyéspüspök, Dr. Prohászka Ottokár szentelte fel a templomot. A templom építésére a püspök úr Robl János volt budakeszi káplánt kérte fel. A temp-lomszentelés alkalmával nevezték ki Robl Jánost az egyházközség plébánosává. 1907. szeptember 8-án vasúton megérkezik a templom 4 db harangja és a templom berendezése is ekkor készült el. 1908-ban elkészült a templom orgonája, mely azóta is működik. A régi templomot 1909-ben bontják el, a kôanyagot a templomkert bekerítésére használták fel, amely ma is áll.1911-ben készült el a lourdes-i barlang a hívek épülésére. A templomot a következô évben festették ki. A külsô renoválás 1917-re készül el. Robl Jánost 1917 októberében Babics György plébános váltja fel, majd 1921-ben Laktis Pál lett a plébános. Az első világháború idején hadi célokra elvitték a templom két harangját, melyet 1927-ben pótolnak. Az 1931-es népszámlálás szerint a község lakossága 2833 személy, melyből 2334 római katolikus (kb. 4-5000 fô a mai adat), ez 82,5%. 1936-ban Makk Ferenc kezdi meg működését az egyházközségben.A II. világháború idején - 1944. május 23-án - a templom legnagyobb harangját elvitték. Az egyházközség szomorú statisztikai adata, hogy 1946. február 22-én a német ajkú magyar lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, szám szerint kb. 1200 főt. Az egyházközség megfogyatkozva ünnepelte 1946-ban Krisztus Király ünnepén fennállása 100 éves évfordulóját. A templom újbóli kifestése 1956-ban volt, a templomtornyot és annak keresztjét is ebben az évben készítették el. A régi, fából faragott fôoltár helyére 1959-ben vörös márványból oltár készült. 1960-ban a templomhoz kapcsolva elkészült a keresztelôkápolna és egyben gyóntatóhelyiség is.Az egyházmegyék területi rendezése során, 1993-ban Budakalászt a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez kapcsolták. Ez évben készül el a templom új liturgikus terének kiépítése is. Márványból állították fel a szembe-miséző oltárt és a felolvasóállványt is. 1994-ben közadakozásból pótolta az egyházközség az 1944-ben elvitt harangot és a toronyórát is ekkor állították működésbe.
Anyakönyvek: 1846-tól.
LEÁNYFALU Szent Anna-templom
Szigetmonostor e filiáján 1892-ben templom épül Szent Anna tiszeletére. A XIX. sz. második felében nyaralóteleppé fejlődő helység 1937-ben önálló lelkészséggé, majd 1946-ban plébániává lesz. 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Szent István király-templom
Szent István király-templom A plébánia területén több középkori templom maradványait tárták fel. Pomáz plébánosa 1333-ban pápai tizedet fizet és 1351-ben Nagy Lajos király a pomázi Szent Miklós templom számára búcsúengedélyt szerez VI. Kelemen pápától. A XVIII. század közepétől Borosjenő filiája. 1763 és 1770 között építik fel a középkori egyház köveiből a mai templomot. 1770 óta plébánia. A plébániatemplom műemlék jellegű (törzsszám 7212). Az egyházközség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
POMÁZ Karitász Ház Szent Miklós kápolnája
POMÁZ Karitász Ház Szent Miklós kápolnája
