Pestszenterzsébet - Szent Erzsébet főplébániatemplom
1868-ban Gubacs pusztán a Grassalkovich birtokot parcellázták. Itt alakult ki gyors ütemben 1870-ben Erzsébetfalva és Kossuthfalva település. 1876-ban kis templom épült a mai Baross és Zilah u. sarkán. – A település Soroksár filiája. Az első misézője Peitler Alajos káplán. 1888-ban Erzsébetfalva önálló plébánia lett. Az első plébános: Fajt János. 1898-ban pedig Kossuthfalvát magába olvasztva nagyközség lett Erzsébetfalva néven.
A XX. század elején gyorsan fejlődik a település és a templom kicsinek bizonyult. A község 1905-ben 701 négyszögöl területet ajándékozott a piactéren templomépítésre. – 1908-ban Kokovay János esperes plébános gr. Csáky Károly váci püspök engedélye alapján megkezdi Bánszky Mihály építész tervei szerint a Szent Erzsébet templom építését. Neogót stílusú, arányaiban is nagy, szép karcsú tornyú templom (732 m2) 1909. július 11-én szentelték fel. A templom építőinek és a segítőknek nevét márványtábla őrzi a bejáratnál. 1913-ban Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő festi ki a templomot. 1937–38-ban a plébánia területéről leválnak a környező kisebb plébániák: a Magyarok Nagyasszonya, a Jézus Szíve és a Szent Lajos plébánia. 1938-ban a templomba Dr. Décsei Géza prépost plébános elgondolása szerint Nagy Sándor festőművész, a gödöllői iskola utolsó képviselője megkezdte és 1943-ban fejezte be a mostani szecessziós freskók festését. Az 1970-es években a templomtető szétesett, és a freskók a súlyos beázások miatt megrongálódtak. Helyrehozatalukat Bóna István restaurátor és Szebeni Nándor díszítő festő kezdték el. A templom teljes külső felújítása Losonci Ottó felajánlása és nagyösszegű adománya segítségével 1997-ben elkészül. A templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusmûvész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. A szentély és az oltár felújítása 2009-ben történt.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Búcsú: november 19. utáni vasárnap.
Anyakönyvek: 1888-tól.
Pestszenterzsébet-Szabótelep - Jézus Szíve plébániatemplom1936. szeptember 1-tôl Szolnoky János kerül ide lelkésznek, munkája nyomán felvirágzik a hitélet. 1937-ben plébánia lesz a lelkészség, és még ez év augusztusában kultúrházat avatnak. Mindenféle csoportok és szépen mûködô egyesület jellemzik a plébániát. 1940-ben két oldalhajóval, a bal oldali kereszthajóval és sekrestyével bôvül a templom. 1941-ben felépül az új plébánia a mai helyén. A mellette lévô nagy telken óvoda épül 1943-ban. Jellemzô a hitéletre, hogy 1938-tól 2 káplán is mûködött a plébánián. 1944-ben felszentelik az egyházközséghez tartozó Szent Antal kápolnát. A háború után az egyesületi és hitéletet visszaszorítják. 1961-ben új orgona készül, 1973-ban külsô és belsô tatarozás, 1980-ban tetôjavítás történik. 1996-ban megtörténik a templom tetôzetének és külsejének felújítása. Ugyanebben az évben visszakapja az egyházközség kultúrházát. 1996-ban a templom homlokzatát felújítják. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1936-tól.
Pestszenterzsébet-Pacsirtatelep - Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomEz a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelven három község kapaszkodott meg: Gubacs, Soroksár és Haraszti. 1868-ban Grassalkovich birtokot parcellázták, a telkeket elkapkodták. Kialakult Erzsébetfalva telep és Kossuthfalva telep 1870-ben. Nemsokára 1876-ban kis templom épült. Első misézője Peitler Alajos káplán. Anyaközség és anyaegyház Soroksár. A telepek rohamosan fejlődtek. 1888-ban önálló község lett Erzsébetfalva. 1896-ban Kossuthfalvával nagyközség. 1932-ben lett Pestszenterzsébet. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állította fel. A templom Diebold Hermann tervei szerint épült. Az építésben részt vesznek: Vajand Miklós, Szombati László, Dr. Décsei Géza lelkészek. A templom neogót stílusú, 32 m hosszú, 12 m széles, tornya 23 m. Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október 12-én Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban. A mellékoltár Nuofer Lajos adománya. Az emeletes plébánia 1939-ben épült. A városi közgyűlés 1940. október 17-én a templomteret Magyarok Nagyasszonyának nevezte el. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1937-től.
Kakastói 
Szent Antal templomMint régi épület évrôl évre renoválást, festést, berendezést igényel, melyet az éppen „soros” lelkipásztor végez, végeztet el. – Az elsô bérmálás 1973. június 10-én volt, melyet Miháczi József püspöki helynök szolgáltatott ki. Késôbb 1982. május 2-án Kacziba József püspök úr bérmált. 1993. december 17-én új harangláb készült el, melyet aznap Dr. Nagy Imre általános érseki helynök atya áldott meg. 1995-tôl Szent Katalin néven színjátszó kör mûködik, melyet Lôdy Ilona hittanárnő vezet. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1969-tôl, halottak 1971-tôl.
Pestszenterzsébet-Kossuthfalva - Szent Lajos plébániatemplomAnyakönyvek: 1937-tôl.
Pestszenterzsébeti Görög Katolikus Urunk Színeváltozása templom 
