https://www.youtube.com/watch?v=2PIBRzXdexI
„Annak dacára, hogy a színek eredetileg Páriszban játszódnak, az előadásban a magyar jelenlét sokkal áthatóbb, mint a hírekből és a kiszovárgott videós jelenetből gondolni lehet” – újságolta a Heti Válasz Online-nak egy magyar néző, aki azóta látta a darabot, hogy abból téma lett a hazai online sajtóban. (Ld. Cigányverő gárdistákkal sokkolják a német operakedvelőket c. cikkünket!) Beszámolójából kiderül, hogy a Magyar Gárda ruházata nemcsak a darab legelején, hanem többször is, vezérjegyként jelenik meg a színen. „Egyszer vetítés formájában a magyar táj szép képeit felváltják a rettenet, gyilkolás, vér, emberi arcokra taposó csizmák, a félelem és a megfélemlítés képei” – ecseteli forrásunk.
Nem említik, hogy ez Magyarország
A Fausts Verdammnis jeleneteiben azonban a magyar ábrázolást egyszer sem értelmezik, fejtik meg; vagyis egyetlen kimondott szótőnyi utalás sincs arra, a színre vitt szörnyűségek Magyarországon történnek. Noha a jelek szerint a közönség soraiban elkéne a segítség: a kimondatlanság miatt a legtöbb néző nem is gondolja, hogy magyarokról van szó, magát a zászlónkat például nem ismerték fel. A szünetben gyűjtött tapasztalatok szerint többen francia trikolornak nézték a zászlónkat.
Forrásunk beszámolójából az is kiderül, hogy Andrea Moses darabja nem csak a magyarokkal bánt erős kézzel: a katolikus egyházat például ebben a szimbólum–utalás-rohamban még nagyobb megszégyenítés éri, amikor Mefisztó mint pápa jelenik meg az utolsó színen.
Jobbikkal kormányzó Fidesz?
„Óvatosságra intek mindenkit: tudjuk, hogy a művészeti szabadság hatalmas kapukat nyit ma Nyugat-Európában és pillanatok alatt ránk süthetik a cenzoroknak járó bélyeget, ha annak módosítását, netán műsorról való levételét követeljük” – mondja lapunknak Ódor László, a Stuttgarti Magyar Kultúrintézet igazgatója, aki szerint a darab a hamis ábrázolásokkal és súlyos inszinuációval együtt is kétségtelenül komoly mű. „Ez a darab a stuttgarti Operában önmagában, az önmaga láttatási keretében magas szintű termék” – hangsúlyozza Ódor, akinek a napokban lehetősége nyílt részt venni egy, a darabról szóló vitában is.
„Egy szűkebb körű beszélgetésben, amit a színház klubjában a rendezővel, a színészekkel és az intendánssal folytattunk, sikerült az egyes Magyarországot érintő témákról mélyebben beszélgetnünk. Tudjuk, hogy szándékkal vagy tudatlanságból rengeteg hamis információ terjed: ezek mind előkerültek este. Előkerült tehát például az a hamis állítás, hogy Magyarországon a Fidesz (»Orbán«) a Jobbikkal együtt kormányoz, önmagának csak 53 százaléka van. Ehhez képest megdöbbenve hallgatták a választás előtti időből örökölt többszintű eladósítottsági állapotunkat vagy az ellenzéki alternatívátlanság tényéről szóló adatokat” – ismertette lapuknak Ódor László.
Még használhat is
A Stuttgarti Magyar Kultúrintézet igazgatója elmesélte, hogy Andrea Moses rendező válaszában visszakozott a magyarokról szóló részek említésekor: „Azt mondta, ő nem a magyarok ellen akart cselekedni, hanem »a hatalom durva és kíméletlen megnyilvánulását« akarta ezekkel a jelenetekkel példázni. Ekkor én elmondtam, hogy egyértelműbb példázatokat is találhatott volna mind a régibb mind az újabb német eseményekben: NSU, törököket legyilkoló, valóban szélsőjobb bandák ügye stb.” – mondja a Heti Válasz Online-nak.
Ódor szerint azonban a mostani konfliktus akár hasznos is lehet, mivel segítségével a magyar intézet olyan kapcsolatba került az Operaház egész vezetésével, aminek rövidesen talán több területen is tapasztalni lehet majd az előnyeit.
http://hetivalasz.hu/vilag/nem-csak-a-magyarokat-utik-a-stuttgarti-opera-botranyeloadasaban-65142/
