1989. szeptember 28.

Uram, egyáltalán nem olyan könnyû megérteni gondolataidat. Szeretnék tetszésedre lenni. Idõnként úgy érzem, hogy elrejtõzöl elõlem. Vajon vétkeim miatt rejtõzöl el?

Vassula, sohasem múlik el irántad való szeretetem. Többet imádkozz! Hadd emlékeztesselek arra, hogy idõrõl idõre mondd azokat az imákat, amelyeket neked adtam. Imádkozd azt a zsoltárt, amelyet számodra kiválasztottam. ¹ Engedd meg, hogy idõnként igénybe vegyelek, és olyankor, amikor én óhajtom. Engedd, hogy szabad legyek, és uralkodjam feletted! Ne félj tehát, csak teljesen hagyatkozz rám! Azért emeltelek fel, hogy velem légy, és ne mással! Mindig el fogom ûzni minden vetélytársamat, aki hozzád közeledik. Sohasem engedem, hogy megzavarjanak téged, és elfordítsák tõlem gondolataidat. Most már az enyém vagy, és mindörökre az is maradsz. Jöjj hozzám, és imádj a csendben , hagyatkozz most teljesen rám! Ez megörvendeztet. Úgy hagyatkozz rám, ahogy tanítottalak! Elmélkedj a csendben, rám szomjazz! Ez tetszik nekem. Óhajts engem, állandóan rám szomjazz, a Te Istenedre! Ne kérdezõsködj mindig! Vajon nem én vagyok az urak Ura? Soha ne kételkedj mûveimben! Ismerem képességeidet. Ezért határtalanul szeress engem, szívesen áldozd fel magad másokért, maradj hûséges hozzám! Az én Lelkem van rajtad, és mindig vezetni fog téged. Beszélgess velem! Miért hanyagolsz el? Fontosabbak neked gondjaid, mint az én jelenlétem? Támaszkodj rám! Milliószor felajánlom neked vállamat, hogy rám támaszkodhass. Jöjj! Szeretném látni, hogy felemeled arcodat, és örömtõl ragyog. Nézd, mit adtam neked! Légy olyan, mint a napraforgó, fordítsd felém arcodat, és kövesd fényemet! Én nem rejtem el elõled Arcomat! Virágom! Ha nem ereszted búnak a fejed, hanem felnézel rám, megszûnnek gondjaid. Légy bizalommal irántam, ajánlj fel nekem mindent, és segíteni fogok neked. Jöjj, nem lesz hiábavaló mindez az áldozat. A te Jézusod szeret téged. ² Nincs most semmi mondanivalód számomra?

De igen, Uram. Azt szeretném elmondani Neked, hogy egész éjjel és egész nap állandóan Rád gondolok. Egész éjjel Rólad elmélkedem. Rád gondolva fejezem be napomat, és Rád gondolva kezdem a következõt. Beléd kapaszkodik a lelkem.

Akkor örvendezz! Örvendezzen szíved és lelked! Királyod jött el hozzád, amikor ruhátlan és szegény voltál. Királyod takarta be szeretetével és békéjével csupaszságodat, és gyengédségében fejedelmien felékesített legdrágább ékszereivel. Nem díszítettem-e fejedet töviskoronámmal? Nem bíztam-e rád szögeimet? Nem osztozunk-e keresztemen, mint hitvesi ágyon? Nem fedtem-e fel elõtted szépségemet? Eljegyeztelek magamnak. Szólj leányom!

Uram, bármit is mondok, sohasem lesz elég! Könyörülj nyomorúságomon! Bízom szeretetedben, boldog leszek, ha több áldozatot hozhatok.

Akkor nyisd ki füledet, és halld nászdalomat! Tudom mibõl vagy, porból és hamuból. Hagyj fel szomorúságoddal, és emeld fel fejedet! Nézz rám!… Én vagyok, aki téged életre keltett, aki nyugalomban és békességben tartja lelkedet. Két karomba rejtve õrzöm lelkedet. Mindent megadtam neked, hogy magamhoz emelhessem lelkedet. Megmutattam neked végtelen irgalmamat, és hogy kedvedben járjak, saját kelyhembõl itattalak. Igyekezz tetszésemre lenni leányom, az én útjaimat keresd! Az én útjaim szentek, ezért ne panaszkodj semmiségek miatt! Mindig közeledben voltam, hogy vezesselek. A szív egyszerûségében jöjj hozzám mindig Vassulám, mert földi napjaid olyanok csupán, mint elsuhanó árnyék, sietõs átkelés, amely elmúlik. A Földön semmi sem tart örökké. Tarsd meg tanításaimat, és kövesd paracsolataimat! Legdrágább kincseimet bíztam rád. Õrizd meg, öleld magadhoz, és ne engedd el! Keresztem, a béke és a szeretet keresztje lesz lelked édes gyötrelme. Buzgó vágyadnak, hogy osztozz keresztemben, olyan égõ lánggá kell válnia benned, mint amilyen bennem ég. Keresztem utáni szomjúságodnak az én szomjúságomhoz hasonlóan kell növekednie. Bizonyára érted már, miképpen fejezem ki szeretetemet. Igen - megengedem, hogy szenvedj. Lélek! Szárazságodat bõvizû forrássá változtattam, irántam való ellenségességedet gyengédséggé, fásultságodat keresztem iránti lelkesedéssé, közömbösségedet otthonod és Atyád utáni vággyá! Örvendezz lélek! Királyod levette testedrõl halotti lepledet, és feltámasztott - miként Lázárt -, hogy birtokba vehessen.

Ó Jézusom, Te valóban nem vagy válogatós!

Enyém a választás. Azt akarom, hogy örököld mennyei királyságomat, és osztozz velem rajta. Minden mû, amelyen munkálkodom, az én dicsõségemre van. Nézd! Most szabad vagy galambom, én vagyok a te Mestered. Mindig hozzám fogsz jönni, és Szentséges Szívemben fogsz megpihenni. Szentséges Szívem a te otthonod és a te menedéked. Érted? Arra tanítottalak, hogy ismerd fel, ki a te Mestered, és mit kér tõled. Mestered és Királyod most szeretetet kér tõled. Jöjj, viszonozd szeretetemet, tükrözd vissza Szeretetemet! Szeretetbõl teremtettelek, hogy szeress engem! Ezt soha ne feledd!