„…csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.” (Zsoltárok 68,6) Ez nem hangzik valami jól, ugye? A lázadók, az engedetlenek számára az éhség marad és a gondok. Ez jön az engedetlenek, a lázadók számára. Ők nem laknak az áldott helyen. Isten kihozta az izraelitákat Egyiptomból. Kihozta őket az istentelen helyről, a teljes szegénységből, kihozta őket a pusztaságba, ahol tanultak, próbákon mentek keresztül. Az engedelmességük lett próbára téve. Ez egy olyan hely volt, ahol épp, hogy elegendő volt mindenből. Nem tartoztak senki más birtokába, de ahelyett, hogy bementek volna egyenesen a Kánaán földjére, ehelyett kint maradtak a pusztaságban. Év-év után évtized-évtized után a puszta sivatagban. Már harmincnyolcadik éve eszed a mannát, és nagyon nagy a szárazság idekint. Nem az áldás helyén vagy, ugye?

Lehetséges, hogy valaki elvéti Isten akaratát negyven éven keresztül? Miért vannak ők odakint? A lázadás miatt, az engedetlenség miatt. Lázadók voltak, kemény fejűek és kemény szívűek. Ez az, ami kívül tartja az embereket az áldás helyén. Ez tartja őket távol a Kánaán földjétől. Istennek, ugye mindig igaza van, és itt az Ige azt mondja, hogy az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.

Vannak-e keresztények, akik ezen a helyen vannak? Vannak-e keresztények kint a világban, akik szellemi értelemben száraz helyeken vannak év-év után? Persze, túlélik a dolgokat, de éppen hogy csak. Ez Isten akarata? Mért vannak ők ott? Mert makacsok, ez az igazság, olvasd el a Bibliát, nézd meg. Ez így van, te vagy, vagy én vagyok ez, mindegy. És ezek előjönnek új tanításokkal, hogy: Isten visz minket keresztül ezeken a problémákon, hogy kifejlessze bennünk az istenfélelmet, meg az alázatosságot, és nem értjük, nem tudjuk, hogy miért tart minket már harminc évig itt a sivatagban. De hát erősnek kell lennünk, ugye, és bíznunk kell az Úrban.

A kérdés: hogyha tényleg Isten akarata, hogy én ott legyek a Kánaán földjén, akkor mit csinálok én harmincnyolc éve itt kint a sivatagban? Azért mert önfejű vagy, keményfejű, és a magad útját járod, a magad fejed után mész. És ez a lázadás, ez az engedetlenség. A lázadás ördögi, a sátánnak a természete. Mi történt a sátánnal? Isten őt nem ördögnek teremtette, erről már olvastunk, az Ésaiás 14-ik fejezetében. Ő Lucifer (Fényhozó) volt, a felkent kérub Isten jelenlétében, a szent helyen. De kilépett a helyéről, és fellázadt Isten ellen. Elvesztette a helyét.

Beszéljünk csak itt a szárazságról. Forróság, és szárazság, én pedig nem arra tartok, mert az élet túl rövid, és én nem így akarom leélni az életemet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy egy száraz meddő helyen lakjunk, amikor tej és méz vár minket. Gazdagság, bőség, és gyógyulás van ott, és nekem mindössze annyit kell tennem, hogy hajlandó leszek.

Nekem csak annyit kell tennem, hogy meglágyítom a szívemet, és azt mondom: Uram, bármiben, bármiben, amit akarsz, megváltozom, mutasd meg nekem. Ha valamit elvétettem megbánom és megváltozom.

És így is érezd, tehát a szívedből mondd ezt Istennek. Szívedből mondd, és azt is értsd alatta, amit mondasz. Ha rákerül a sor, akkor nemcsak mondod, hanem meg is cselekszed. Elfogadod azt, amit Isten mond neked.

- Keith Moore -