Charles Darwin gondolatai egész kultúránkra kihatással vannak. Akár belegondolunk, akár nem, az élet kialakulásáról, fejl?désér?l alkotott nézetei az oktatáson és a tudományos ismeretterjesztés csatornáin keresztül befolyásolják mindannyiunk gondolkodását, világnézetét, döntéseinket és kit?zött céljainkat. Az evolúcióelmélet ? annak ellenére, hogy sok módosításon ment keresztül létrejötte óta, s több változata is létezik ? azt sugallja, hogy a világmindenségben nincsen semmi más, mint az anyag, és az anyagot mozgató, m?ködtet? mechanikus természeti törvények. Vagyis az anyagelv? gondolkodás központi tételének tekinthet?. Az evolúciónak nincs szüksége Istenre ? mint Alkotóra és M?ködtet?re ?, és ha nyíltan nem is tagadja, de feleslegesnek min?síti az anyagon túli létezés (lélek, szellem stb.) lehet?ségét is ? vagyis a világot pusztán tudatlan vegyszerekre redukálja. Az emberi fajról nem állít mást, minthogy ez az öntudatára ébredt anyag, amelynek egyénei néhány évtizedig birtokolják a tudat képességét, majd a test halálával ez a tudatosság egyszer és mindenkorra megsz?nik. Az emberi létnek nem tulajdonít semmiféle magasabb rend? célt, vagy értelmet. Egy véletlenszer?en létrejött világ véletlenszer?en kialakult termékeiként kezel minket, akik semmiféle útmutatással nem rendelkezünk életünk irányítási módját, célját illet?en. Saját magunknak kellene valami átmeneti célocskát kitalálni, vagy abban a tudatban élni, hogy sem a születésünknek, sem a halálunknak nincs sem oka, sem célja, parányi életünknek pedig nem volt semmi jelent?sége a hatalmas kozmoszban. Az egyetlen örömforrás, amit az evolucionista gondolkodásmód felkínál számunkra, az az élvezet, amit röpke életünk során a testi, érzéki világból meríthetünk. Aki ezeken túl valami másban reménykedik, az idealista, utópisztikus álmodozó ? hiszen az érzelmek, a gondolatok, a hit, a vallás mind-mind csupán az anyag, az emberi elme termékei, semmi többek. Milyen világot eredményez egy ilyen elmélet? Milyen lesz az az emberiség, amely maradéktalanul behódol Darwin bizonyítatlan teóriájának? Nézzünk szét magunk körül. Kilátástalanságot, céltalanságot látunk, boldogtalan embereket, akik örömük egyetlen feltételezett módjának a testi élvezeteket tekintik. Az érzékek ingerléséb?l származó sekélyes élvezetek ismételgetése, s az érzékkielégítés újabb és újabb változatainak próbálgatása ? így jellemezhet? korunk kultúrája. Az érzékek pedig telhetetlenek, megunják az úgynevezett élvezetet, s mohón újabbak, nagyobbak után kutatnak. Mindenb?l több kell, jobb kell, szebb kell és nagyobb kell. Házból, kocsiból, hírnévb?l, barátból és barátn?b?l. Mindenáron. Teremt? nincs, tehát büntetés sincs, amivel szembe kellene néznünk a halál után, vagyis bármit megtehetünk céljaink érdekében, csak arra kell vigyáznunk, hogy ne vegyék észre a szomszédaink ? hisz az rossz fényt vetne ránk ?, s ne tudjon róla az adóhivatal, vagy ne jöjjön rá a rend?rség. Napjainkban egyre többen figyelnek fel az evolucionista gondolkodás erkölcsi és társadalmi következményeinek jelent?ségére. Például a vatikáni Justitia et Pax Bizottság Egyház és rasszizmus cím? dokumentumához Mayer Mihály pécsi megyés püspök, a magyar bizottság vezet?je írt bevezet?t. Ebben arról is ír, hogy az újkori rasszista szemléletet közvetve er?sítette Darwin tanítása, aki szerint az a fejl?dés törvénye, hogy mindig az er?sebb kerekedik felül, a gyengébb elpusztul. Innen már csak egy lépés Nietzsche übermensch eszméje, amelyet viszont a nemzetiszocializmus faji ideológiája emelt tökélyre. A nem faji indíttatású fels?bbrend?ség tudata a modern kapitalista gazdasági rendszerben is tetten érhet? ? állapítja meg a püspök. Hiszen ? folytatja ? ez a rendszer a gyakorlatban elismeri az er?sebbek, a hatalmasabbak, a pénz urainak jogát a szegényekkel, a kiszolgáltatottakkal szemben. (Népszabadság, 1998. november 26.). Evilági következményein kívül az evolucionizmus azzal is vádolható, hogy gátat vet az ember anyagon túlra vonatkozó, transzcendens megismerési vágyának. Az élet nem anyagias, hanem magasabbrend?, szellemi céljait kiszorítja a látóhatárról. Az evolucionizmus konzekvenciáit vizsgálva egy elembertelenedett, állatias kultúrához jutunk el végül, ahol az élet fennkölt értékei ? erkölcs, barátság, önzetlen szeretet, hit stb. ? teljesen elvesztik jelent?ségüket, s?t akadállyá válnak az önérvényesítés útjában. Darwin szerint az emberiség majomszer? lényekb?l emelkedett fel az emberi szintre. A mi meglátásunk szerint az ember mindig ember volt. A darwini gondolatok hatására azonban egy erkölcsi érzékét?l és transzcendens céljától megfosztott, csupasz majom lett bel?le. Darwin majmot csinált bel?lünk. Kedves olvasóm, ha átrágtad magad Darwin úr elméletér?l szóló cikksorozaton valószín?leg felmerül a kérdés benned, hogy ha az evolucionizmus annyira bizonytalan elmélet, amennyire az, akkor hogyan lehetséges, hogy komoly hírben és köztiszteletben álló nagy tudósok olyannyira ?hisznek? benne, amennyire? Hogyan lehetséges, hogy egyik intelligens figurának közülük sem t?nik fel az a rengeteg logikai gubanc, ami az elméletet végig jellemzi; megmagyarázhatatlan rész, amivel az elmélet nem tud mit kezdeni; és az a sok hiányosság, aminek a hézagjai nagyobb lyukakként tátongnak, mint maga az elmélet? Hogy lehet, hogy ennyi visszássággal, az elmélet megkérd?jelezhet?ségére utaló rengeteg tény ellenére, a darwini evolucionizmust, mint megfellebbezhetetlenül bizonyított valóságot, megkérd?jelezhetetlen tényt állítják az emberek elé, és tanítják kötelez?en az iskolákban, s?t mindezek felett még a médiákban is szinte egyedül igaz ténnyé maszkírozzák? Nos, aki Biblia hív? ember, annak könny? logikus magyarázatot adni. Aki nem hisz Istennek az bizonyára nem fogadja el az alábbiakat, de végül neki is valamilyen választ kell adnia a fenti kérdésre, nos ez itt egy lehetséges verzió. Válaszokat Isten Igéjét?l várunk, s most lássuk mit mond ebben a tekintetben Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében! (A régi Károlifordítás szerint ? végig.)

18 ?Mert nyilván van az Istennek haragja mennyb?l, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal tartóztatják fel.

19 Mert a mi az Isten fel?l tudható, nyilván való számukra: mert az Isten megjelentette nekik:

20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ? örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtését?l fogva az ? (Isten) alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ?k (pl. akik a teremtés igazságát az evolucionizmus hazugságaival feltartóztatják) menthetetlenek.

21 Mert bár az Istent megismerték, (az evolucionizmus tanainak els? hirdet?i mind elméletileg istenfélelemre nevelt emberek voltak!) mindazáltal nem mint Istent dics?ítették ?t, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ? okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ? balgatag szívük megsötétedett.

22 Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;

23 És az örökkévaló Istennek dics?ségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszómászó állatoknak képmásával. (Mit is jelent ez? Hogy az embereket és az állatokat is állatokból és nem Istenb?l származtatják! Holott az ember Isten Képe!)

24 Ezért adta is ?ket az Isten szívük kívánságaiban tisztátalanságra, hogy egymást testét megszepl?sítsék;

25 Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, (vagyis az igazságról mondják azt, hogy nem igaz, és a saját stobaságukról mondják azt, hogy ez az igazság!) és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremt? helyett (ahelyett, hogy Isten igazságaiban lettek volna tudósok, a természetet kezdték ajnározni, és a teremtett dolgok köré helyezték életüket és munkásságukat Isten helyett), a ki mind örökké áldott. Ámen.? S hogy mindezt miért?

28 ?És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, azonképpen oda adta ?ket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;

29 A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszassággal; rakvák, irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel;

30 becsületsért?k, rágalmazók, istengy?löl?k, dölyfösek, kevélyek, dicseked?k, rosszban mesterked?k, szüleiknek engedetlenek,

31 Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.

32 Kik ? jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekszenek, méltók a halálra ?, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképpen cselekv?kkel egyet is értenek.? (Róma 1,)

Az Isten-tagadás olyan mértékben kim?velt f?i ?k, akik abból az alapállásból beszélnek, amiben minden inkább elfogadható, mint egy Intelligens Teremt? léte. S hogy miért? Nos azért, mert ennek az Intelligens Teremt?nek a Biblián keresztül nem csak az az üzenete, hogy a világ technikailag hogyan m?ködik, hanem arról is van b?ven mondanivalója, hogy erkölcsileg hogyan kellene m?ködnie! A Biblia csodálatosan egységes m?, és ezt csak azok tagadják, akiknek érdekében áll, akik számára kényelmetlen valamilyen okból az Isten véleménye, vagy elvárása. ?k hajlamosak a legbl?debb ostobaságba is belekapaszkodni, csakhogy egy kicsit is meger?sítse ?ket önmaguk becsapásában, hogy egy kicsit is elhitessék magukkal az ostobaságot: az emberen kívül nincs magasabb intelligencia, és az ember ? ?k maguk ? a meghatározók gazdasági, politikai, társadalmi és erkölcsi téren. A legkellemetlenebb tanításai a Bibliának természetesen mindig azok, amik az emberi önzésr?l, és az ember bukott mivoltáról rántják le a leplet, és azok, amik bekorlátozzák mindazt, amit az ember megengedhet magának. Végs? soron azok, amik azt tanítják, hogy az ember nem független entitás, semmilyen értelemben! Tehát a tény, hogy az evolucionizmus olyan hatalmas mértékben tért hódított, hogy szinte minden médiában a tankönyvekt?l a Discovery Channel-ig mindenhonnan ez folyik, annak köszönhet?, hogy abban a pillanatban, amint a teremtés tanítása tudományos hátteret kap ? vagyis az agyonajnározott és Istenként tisztelt emberi tudomány egyszer csak Istent támasztja alá ?, a nagyközönség el?tt tudományos alapossággal vallaná be, hogy önzésb?l jártunk eddig rossz úton, és most vége az önz? játékainknak. Ha ugyanis Isten teremtett minket, akkor a Biblia másik fele is igaz: ? az, aki el is számoltat, és akkor itt és most kell szembenéznünk jól beágyazott, kényelmes hazugságainkkal, melyekre felépítettük társadalmunkat, gazdaságunkat és erkölcsi nézeteinket: azaz teljes emberi civilizációnkat. Abban a pillanatban, amint a tudomány Isten mögé sorakozik fel, a hit, az erkölcsi meggy?z?dés nem csupán a kisember lelkiismeretének megnyugtatása, a népek kábítószere, a szegény ostobák menedékvára lesz, hanem biztos tény, olyan biztos, mint amilyen biztosnak minden ostobaságot megpróbáltunk beállítani, csak hogy az Istent is letagadhassuk az égr?l! Maga Jézus a következ?kkel indokolta mindezt:

19 ?Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ? cselekedeteik gonoszak voltak.

20 Mert mindenki, aki hamisan cselekszik, gy?löli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy cselekedetei fel ne fedessenek? (János 3,)

Amikor pedig a cselekedeteket már nem lehet letagadni, tagadjuk le Istent, minden erkölcsi mondanivalójával együtt ? ilyen egyszer?. Természetesen nem azt akarom mondani ezzel, hogy minden tudós gazember, azt viszont állítom, hogy a b?n olyan mélyen ette bele magát a legtöbbjük szellemébe, hogy a materializmus és az istentagadás az egyetlen megoldás, ami szóba jöhet még a lelkiismeret utolsó hangjainak elnémítására. Egyrészr?l. Másrészt, ha kiderülne, hogy Istennek van igaza, és ezt elismert tudósok bizonyítanák (a történelemkönyvekben le is tagadják, ha néhány tudós ezt tulajdonképpen megtette!), akkor gyakorlatilag kiderülne, hogy mindent kidobhatnánk, ami bábeli, emberközpontú nagykép? civilizációnkkal felépítettünk. Ennek szörny? gyanúja ? látva valóságunk megdöbbent? visszásságait ? minden normális észjárású emberben ott lappang. Ezt pedig el kell fojtani minden létez? szócs?vel, ami csak az ember közelében van! Mi ennek a legf?bb oka? Az, hogy azok a körök, akik jelen pillanatban a legnagyobb hasznot szakítják abból, amit Isten teremtett és adott az embernek, végképp nem fogják bevallani, hogy nos, nem egyszer?en csak ügyesek voltunk, és jól gazdálkodtunk, hanem mindent elvettünk, amit csak adott Isten ? a természeti javaktól az emberi tehetségig mindent ?, majd közöltük vele, hogy mehet a fenébe, még puszta létét is letagadtuk inkább, mert ha jelen marad még úgy t?nik, hogy tulajdonképpen ? adott mindent, így beleszólása van a felhasználásba, no meg azért is, nehogy már kétség férjen ahhoz, hogy lopott javaink tulajdonképpen tisztességesen szerzett holmik, és saját eszünket és rátermettségünket dicsérik. Ketyeg azonban az óra odafenn Istennél, a visszaszámlálás, ami azt méri, mennyi ideje maradt még az embernek abból az id?b?l, ameddig Isten bérbe adta neki a Földet, és utána jön az elszámolás. Az elszámolás, amiben a legrosszabb már önmagában az lesz, hogy ott fog állni ? teljes életnagyságban, ráadásul ? lesz a bíró, s nemcsak a kegyes ostobáknak, ?lelki szegényeknek? beállított keresztények ?kitalált? menedéke!

Jegyzetek az idézett cikkb?l:

1. Géczy Barnabás: Lamarck és Darwin. Magvet?, 1982. 107.

2. Az életrajzi jelleg? adatokat, csakúgy mint gondolatmenetem

néhányrészét az alábbi m?b?l merítettem: Rádhiká devi dási (Siku

Andrea): Inverz evolúció. Tejút Bt, 1997.

3. Darwin, Charles: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 613.

4. Darwin, Charles: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 635.

5. Ahogy erre a következ?, ismeretterjeszt? m? is rámutat:

Steve Parker: Charles Darwin és az evolúció. Magvet? Könyvkiadó,

1994. 23.

6. Tóth Tibor: Hit, tudomány, világmagyarázat. In: Magyar Tudomány

1998/5. A cikk további m?veket is használ hivatkozásként, amelyek

természettudományos oldalról mutatják be az evolúciós teóriával

kapcsolatos alapvet? kételyeiket: Michael Denton: Evolution: A Theory

in Crisis. Adler & Adler Publishers Inc., 1986., 368.pp. Charles

B.Thaxton-Walter L. Bradley-Roger L. Olsen: The Mystery of Life?s

Origin: Reassessing Current Theories. P h i l o s o p h i c a l L i b r a r y

Publishers, 1984. Michael J.Behe: Darwin?s Black Box: The

Biochemical Challenge to Evolution. Free Press, 1996, 307. pp.

7. Darwin, Charles: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 217.

8. Darwin, Charles: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 213.

9. Jastrow, Robert: The enchanted Loom: Mind in the Universe. 1981.

100.

10. Machbet, Norman: Darwin Retried. Boston, Gambit, 1971. 36.

11. Darwin, Charles: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 402.

12. Hitching, Francis: The Neck of the Giraffe. 1989. 19.

13. Michael A. Cremo-Richard L. Thompson: Forbidden Archeology.

Govardhan Hill Inc. USA, 1993. A könyv (a szerz?k által) rövidített

változata magyar nyelven is megjelent Az emberi faj rejtélyes eredete

címmel (Védikus Bölcselettudományi Szabadegyetem, Budapest,

1997).

Az idézett cikk eredeti formájában (sajnos a szerz? feltüntetése nélkül) a http://www.szkepszis.hu/fajok/tevedett1.htm helyen olvasható.