Mivel a kiadások anyagát el?re készítem, így ez a cikk 2005 decemberében készült. Az apropó-t egy TV-ben elhangzott hír adta. Az Egyesült Államokban az egyik államban a szövetségi bíró elutasította az egyik középiskola azon kérését, hogy a darwini evolúció elmélet mellett az úgynevezett intelligens teremtés-elméletet is taníthassa. Az indoklás az volt, hogy az Egyesült Államok Alkotmánya kimondja, hogy az amerikai iskolákban a biológia területén csak tudományosan megalapozott tényeket szabad tanítani. Az ügyben a kormány is felszólalt meglehet?sen óvatosan fogalmazva, lévén Bush elnök, szavazótábora és legf?bb támogatói mélyen hív? emberek. Az egyesült államokban amúgy a keresztény hit ?legf?bb ellenségei? éppen a szövetségi bírák, akik ítéletei nagyon sok esetben nem felelnek meg a lakosság véleményének, sem elvárásának, s?t bizonyos körök szerint a honatyák törvényalkotó meggy?z?désének sem, így az alkotmánynak sem. A legtöbb esetben úgy t?nik messze nem Isten szócsövei az ítéletben, holott Isten kormányzatot illet? egyik legfontosabb elvárása az Isten akaratának megfelel?en és igaz módon ítél? bírák köre és jól kiépített rendszere. Sok istentelen törvényjavaslat, illetve állami törvény az ? számlájukra írható, hogy csak egy példát említsek az abortusz törvény, melyet a szövetségi bírák megszavaztak, s amelyet a lakosság közvéleményének 72%-a nem támogat. Ez a cikk egy az Interneten megjelent írás részleteit idézve kívánja bemutatni az evolucionista tanítás lényegét, valamint azt, hogy mennyire ?tudományosan megalapozott? tény ez egyáltalán. A cikk terveim szerint több részletben kerül kiadásra terjedelme miatt, ám ha valaki átrágja magát rajta, rájön, hogy evolucionista fajelméleti tanulmányai ellentmondanak néhány tudomány alapvet? tanításainak, melyek közé els?sorban a biológia, a kémia és a matematika sorolható! Lássuk hát mit ír a fent említett cikk, melyet némi kiegészítéssel majdnem teljes egészében közzé teszek itt. Az élet kialakulásának mikéntje és az emberiség eredete a történelem minden korszakában foglalkoztatta az embereket. Az élet eredetére vonatkozó sarkalatos kérdésekre adott válaszok pedig meghatározzák, hogy egy adott korszak emberei hogyan tekintenek magukra és a világban elfoglalt helyzetükre. Az eredetükkel kapcsolatos felfogásuk mély hatást gyakorol azonosságérzetükre, döntéseikre, érzéseikre, kapcsolataikra és viselkedésükre ? valójában befolyással van életük minden egyes aspektusára, beleértve az adott társadalom jellemz? ideológiáját és életmódját is. Az élet eredetével kapcsolatban évezredeken át a vallásos válaszok voltak uralkodóak, melyek az él?lények illetve az ember létrejöttéhez ? teremtéséhez ? egy fels?bb intelligencia elengedhetetlen közrem?ködését feltételezték. Alig százötven éve az evolúció elmélete még jóformán ismeretlen volt. Európában gyakorlatilag mindenki ? beleértve a természettudományokkal foglalkozókat is ? abban hitt, hogy a fajokat Isten teremtette, s azok az id?k kezdete óta változatlanok. Amihez meg kell jegyeznünk, hogy a fenti tényt jelenleg több bizonyíték támasztja alá, mint magát az evolúciót. Többek közt az, hogy a Linné féle fajok besorolása az archeológusok által számított több millió éves id?szak alatt nem változott és ? az azóta kipusztult fajok kivételével ? gyakorlatilag a rendszer az akkori fajokra is ugyanúgy vonatkoztatható, mint a maiakra, sem most sem akkor nem voltak és nincsenek új kategóriák, vagyis átmeneti fajok illetve új besorolások nem léteznek. Sem fosszíliákban, sem él? állatokban nem lelhet?k fel ezek az átmeneti fajok, vagy egyedek, ami Darwin elméletének legf?bb ellenérve, amint azt majd látni fogjuk a kés?bbiekben. ?1859-ben megjelent egy könyv, A fajok eredete, amely rendkívüli sebességgel, és gyökeresen megváltoztatta a tudomány és a közvélemény felfogását az él?lények kialakulásáró. A könyv teljes címe: A fajok eredete természetes kiválasztás útján, avagy a kiváltságos fajok fennmaradása a létért való küzdelemben, szerz?je pedig Charles Robert Darwin, egy angol természettudós volt. Könyvének alapvet?, s felt?nést kelt? mondandója, hogy a létért folytatott küzdelemben a természet dönti el, hogy az egymástól némileg különböz? utódok közül melyik marad fenn, és melyik pusztul el. A természetes kiválasztás folyamán pedig az él?lények generációról generációra átalakulnak, hogy jobban alkalmazkodjanak környezetükhöz. Feltételezése szerint így id?vel egészen új fajok jelenhetnek meg. Ami igazán új volt elméletében, hogy a természetes szelekciót nem csak meg?rz?, hanem teremt? er?nek is tekintette. A szerz? tisztában volt vele, hogy elképzelése teljes ellentétben áll a vallásos tanításokkal, és elpusztíthatja ? ha nem is Istent, de ? sokmillió ember Belé vetett hitét. Már 1844-ben így írt Joseph Hookernek, a londoni Királyi Botanikus Kert igazgatójának: Végre felvillant a fény, és csaknem meggy?z?dtem (teljes ellentétben a korábban vallott nézetemmel), hogy a fajok ? ez hasonlít egy gyilkosság bevallására ? nem változatlanok.
(1) Nos ez a másik dolog, ami nem bizonyítható. Sokan úgy gondolják, azért nem, mert nincs megfelel? mennyiség? id?nk, hogy ezt megfigyelhessük. Nos ez így van, hiszen senki nem él az archeológusok által emlegetett évmilliókig. Az evolúcionisták azonban kísérletileg mint azt látni fogjuk majd megpróbálkoztak elméletük bizonyításával: teljes kudarccal. Egy szovjet kísérletet említsünk meg, amit nem ír a cikk. A kísérletsorozat nem kifejezetten a darwini elmélet alátámasztására folyt, ám tökéletes cáfolatát adja. A kísérlet lényege az volt, hogy az állatokban meglév? félelem és agresszió összefüggését bizonyítsák, vagyis azt, hogy az agressziót a félelem váltja ki. (Ami mellesleg egy bibliai tanítás.) A kísérletben megpróbálták tenyésztéssel megváltoztatni az egyedeket és mindig a legkevésbé félénk és legkevésbé agresszív egyedeket választották ki további szaporításra. A kísérlet ezüstrókákkal kezd?dött, és valami egészen elképeszt?en más színezet? és formavilágú állattal végz?dött, egy ölebben, ami valóban senkit nem emlékeztetett volna ezüstrókára, mert viselkedésével együtt megváltozott az állat termete, sz?rzete, színezete, és némileg formája is. Egy dolog azonban tökéletesen változatlan maradt: génállománya. Ezzel a kísérlettel ismét sikerült bizonyítanunk, hogy génállományunk legnagyobb mértékben azért felel?s, hogy változatlan maradjon. Bebizonyítottuk vele továbbá azt is, hogy egy fajt a Nagy Vak Véletlen még csak megszelídíteni sem tud, merthogy ehhez tudatos keresztezés azaz intelligens beavatkozás volt szükséges, lévén a természetben sosem lesz az ezüstrókából öleb. A faj bizonyos értelemben megváltozott morfológiailag, és behaviourista szemlélet szerint is, viszont sem átmeneti fajt, sem más fajt nem hozott létre genetikai értelemben. Mi történik a kísérlettel, ha a szelíd egyedeket ezek után hagyják egymás között szabadon szaporodni? Bingó! Id?vel, néhány generációval kés?bb visszaváltoznak eredeti ezüstrókává. De folytassuk az idézetet. ?Darwin tudóstársai (például az elismert Lyell) többnyire úgy látták, hogy az elméletben sok homályos pont van, amelyeket nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni. Darwin teóriáját csupán távoli jelenségek merész, spekulatív összekapcsolásának tekintették. A felhozott tudományos ellenvetésekre Darwin halála pillanatáig nem tudott válaszolni. A közvélemény pedig felzúdult, hiszen a fejl?déselmélet szemben állt a Biblia tanításaival. A tudósok többsége és az el?kel? társaságok tagjai lehetetlennek tartották elképzelését, kifigurázták és gúnyolták a majomból lett ember feltételezését. A fára csimpaszkodó Darwin a vicclapok közkedvelt karikatúratémájává vált. Az evolúció ötletének fogadtatása tehát mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség részér?l meglehet?sen viharos volt. Mára azonban ? 140 évvel a Fajok eredete megjelenése után ? fordult a kocka, és a darwini elképzelés nem hogy szokatlan vagy visszatetszést kelt? lenne, hanem sokak számára a ?tudományos? felfogást képviseli, szemben a pusztán vak hitre, vagy fanatizmusra épül? vallásos elképzelésekkel. Ha valaki manapság alapjaiban kérd?jelezi meg az evolúciós teóriát, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy éppúgy nevetségessé válik mások el?tt, mint annak idején Darwin, vagy elméletének korai hívei. De valóban legy?zte, elsöpörte-e a darwini mutáció?kiválasztódás? fajkeletkezés gondolati lánca a vallásos elképzeléseket? Valóban olyan szilárd alapokon áll az elképzelés, ahogy mai, magabiztos követ?i feltételezik és hirdetik? Vagy lehetséges, hogy alapos felülvizsgálatot kell tartanunk ezen a téren? Elképzelhet?, hogy pusztán elméleti és világnézeti elfogultság vezetett ahhoz, hogy a darwini teória tért hódítson?
Az elmélet születése
Hogyan jött létre ez a sikeres elmélet, amely rövid id? alatt meghódította a világot, kikezdve az élet formáival és kialakulásukkal kapcsolatos magyarázatokat? Charles Darwin 1809. február 12-én született az angliai Shrewburyben. Nem rosszindulatból, de a tények pontos ismerete érdekében meg kell jegyeznünk, hogy Darwin nem fejezte be középiskolai tanulmányait, ahol az átlagosnál alacsonyabb értelm?nek tartották. Eleinte orvosnak, majd papnak készült, ehhez azonban angol egyetemi diplomára volt szüksége. Cambridge-ben irodalmat, filozófiát, és matematikát kezdett hallgatni (ez utóbbit nem szerette: ?az alapfoknál sokkal messzebbre nem jutottam
(3) Kés?bb geológiával kezdett el foglalkozni. (Figyelemreméltó, hogy biológiai végzetséggel nem rendelkezett, bár a botanika érdekelte.) Akkoriban a Bibliának még egyetlen szavában sem kételkedett. 1831-ben Charles Darwin ötéves világkörüli útra indult a Beagle (Kopó) nev? hajó fedélzetén, Robert Fritzroy kapitány vezetésével. Ezalatt számtalan megfigyelést végzett: földtani vizsgálatokat, állatokat gy?jtött és boncolt, kövületeket gy?jtött és lejegyezte észrevételeit. Hajójuk el?ször Dél-Amerika irányába tartott, majd megkerülték a Horn-fokot és a Galápagos-szigetek felé folytatták útjukat. Átkeltek a Csendes-óceánon, majd Ausztrália és Új-Zéland partjainál kötöttek ki. Végül áthajóznak az Indiai-óceánon, s megkerülve a Jóreménység fokát, Brazíliából indultak vissza Angliába. Utazása végére Darwin ? bár Istenbe vetett hite megmaradt ? elvesztette bizalmát az Ótestamentumban. Húsz évvel e világkörüli utazása után már nem tekinti a természet tervszer?ségét Isten létezése mellett szóló érvnek, pusztán a természetes szelekció jelenségének m?ködését véli benne felfedezni. Következésképpen ekkorra már az Isten létezésébe vetett hite is jócskán megrendült. Elméletét 1842-ben fogalmazta meg el?ször: ?A mindenkori viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó fajok fönnmaradnak, a többiek elpusztulnak, ennek eredményeképpen jönnek létre az új fajok. Az evolúció igazi oka a szelekció, amely mechanikusan, mennyiségi úton állandóan és törvényszer?en meghatározza a fajképz?dést.
(4) Azonban még öt évvel utazása után sem hozta nyilvánosságra gondolatait, attól tartva, hogy közmegvetés tárgya lesz, hisz materialistának lenni abban az id?ben egyet jelentett a kitagadottsággal. Darwin ezért sokáig habozott, hogy közzétegyee elméletét. Kés?bb azonban többek tanácsára úgy döntött, nyilvánosságra hozza elképzeléseit, annál is inkább mert Wallace, a fiatal természettudós egyik tanulmányában az övével pontosan megegyez? teóriát fogalmazott meg, s fél? volt, hogy övé lesz a tudományos els?bbség. A fajok eredetének els? kinyomtatott 1250 példánya (1859 novemberében) már a megjelenés napján elfogyott. Azonban e könyvben még valójában egyetlen faj keletkezését sem magyarázza meg.
(5) Tizenkét évvel kés?bb látja elérkezettnek az id?t, hogy az igazán kényes témáról írjon, s ekkor adja ki Az ember származását. A már említett szakmai és laikus ellenérzések miatt Darwin saját korában senkinek sem jutott eszébe, hogy közvetlenül alkalmazza az evolúció elméletét. Ez az elgondolás csak a következ? nemzedék számára vált elfogadhatóvá, majd az elkövetkez? évtizedekben lassanként uralkodó elképzeléssé vált. Az elismerés, amelyre Darwin vágyott, csak halála után érte utol. Napjainkban a világ legtöbb országában már tilos mást tanítani az általános és középiskolákban az élet, a fajok és az ember eredetér?l mint a darwini alapokon nyugvó evolúcióelméletet. Alapvet? állításunk azonban, hogy az elmélet az elmúlt százötven évben nem állta ki a tudományosság próbáját. Nem tudta megválaszolni a keletkezésekor fennálló kétségeket s?t, azóta csak újabb jelent?s ellenvetések kerültek napvilágra, amelyek alapjaiban rengetik meg e teóriát. Megállapításunk szerint az evolúció továbbra sem tény, hanem csupán egy elmélet ? s?t mi több, egy igen gyenge lábakon álló, s feltehet?en nem is bizonyítható elmélet. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy milyen érvekre támaszkodunk e véleményünk alátámasztására.
