Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben.
A négyéves kis Erzsébetet a thüringiai Wartburgba küldték szülei, a számára kijelölt vőlegény mellé. Wartburg várában szórakozások, és nagy társasági élet uralkodott, ami távol állt a kis királylány egész egyéniségétől. A durva és közönséges légkör, édesanyja tragikus halálának szörnyű híre, mind nagyon megviselte a kis Erzsébet szívét. Istennél talált menedékre és békére. Mély lelki élete, a szegényekkel, betegekkel gyakorolt irgalmassága, gúny tárgyává tették őt a társasági életben.
Megszentelt, boldog házasságában nyert vigasztalást. Férjével Lajos gróffal csodálatos szeretettel sze-rették egymást. Három gyermek-kel ajándékozta meg őket az Úr.

Lajos gróf azonban 1227-ben keresztes-hadjáratba menve, egy súlyos járvány áldozataként meghalt.

Az ifjú Erzsébet a súlyos megpróbáltatások után, a császár kérése elől kitérve, egészen a szegénységet választotta. Kórházat alapított, ahol maga szolgálta a betegeket. 24 éves korában, Marburgban halt meg, 1231. november 17-én.

Imádság: 

Szent Erzsébet, Magyarország ékes királylánya!

Te sok szenvedésed mellett is mindig másokra gondoltál. Meghalva önmagadnak, életedet a szenvedőknek adtad. Kiléptél saját fájdalmaidból, hogy a szegényekben lakozó Jézust szolgálhasd.

Segíts minket az önzetlen és irgalmas szeretet hősies gyakorlásában!

Kérd Istent, hogy a megpróbáltatásokat az Ő szent akaratában megnyugodva, megadó szívvel tudjuk elfogadni.

Mutasd meg nekünk az utat az irgalmasság cselekedeteihez, hogy mindig meglássuk, mikor kell jót tennünk, hogyan kell segítenünk a betegeket, a rászorulókat, a bajba jutottakat, a szegényeket. 

Imádkozz velünk Nagyasszonyunkhoz, hogy olyan kicsinyek, alázatosak tudjunk lenni, mint Te voltál. Hogy a nagy nehézségekben is, képesek legyünk őszintén hálát adni Istennek a keresztekért. Ámen.

Miatyánk, Üdvözlégy, Dicsőség

Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!

 „Erzsébet erényessége és jámborsága miatt, sokkal kedvesebb nekem, mint a világ minden gazdagsága!” 
/Férje, Lajos gróf vallomásából/