A kép vizsgálata során megállapítást nyert, hogy nem vászonra, vagy fára van festve, hanem egy tojáshéj vékonyságú vakolatra, és nincs az a mesterember, aki a freskót ilyen vékonyságban le tudná választani a falról anélkül, hogy a kép súlyosan ne károsodna. (A képen Genazzano)
A hitelesítés után a templom építése tovább folytatódott, és három év múlva teljesen elkészült. A templomban található domborművek, festmények és feliratok, a kegykép csodás történetét mesélik el – mert a Szűzanya –, a kép előtt imádkozó építőket és művészeket, számtalan jó tanáccsal sugalmazta. A csodák nyomán el is nevezték Őt a "Jótanács Anyjának".
A nyomozás jegyzőkönyvei még mindig léteznek a Vatikán levéltárában.
A Madonna képe akkoriban és most is minden alátámasztás és kiegyensúlyozás nélkül van a helyi oltár felett. Az alsó részének csak egy kicsiny része érintkezik a kápolna falából kiálló párkánnyal. A bizottság tagjai ezt a jelenséget úgy ellenőrizték, hogy a kép tetejétől az aljáig egy vékony zsinórt húztak át a kép mögött és körül, megállapítva, hogy lényegében felfüggesztés nélkül lebeg!
Mindezek az eredmények meggyőzték a pápát, hogy a Szent Freskó gyakorlatilag a Loretói Házhoz hasonló átszállítás csodája.
Azóta híres búcsújáróhely lett Genazzano, és zarándokok ezrei keresik fel, köztük püspökök, bíborosok és pápák is. VIII. Orbán pápa – aki egyébként igen körültekintő volt a természetfeletti dolgok ügyében –, az 1630-as pestisjárvány idején, maga is elzarándokolt Genazzanóba, hogy kérje a Szűzanya hathatós segítségét. VI. Pius pápa 1789-ben az ünnepet áttette április 26-ra, hogy ne ütközzék Szent Márk napjával.
A II. világháború alatt a templom nagy része megsemmisült, de a Jótanács Anyja kegykép sértetlen maradt, és napjainkban is számos csoda fűződik hozzá világszerte. (folyt.)
