Dhaka, 1987. június 17.

Tudomásomra hoztad bûnösségemet, azt, hogy bûneim ellenére közeledsz hozzám, hogy egyáltalán semmi érdemem sincs abban, hogy ily kegyelmeket adtál nekem. A szentekhez viszonyítva magam, ez egészen nyilvánvaló. Ugye megérted, miért lepnek el a “kétkedés hullámai”? Éppen emiatt, az én méltatlanságom miatt. Emlékezz rá, hogy kezdettõl fogva tanítottál mindenre, és emlékezz arra, hogy kezdetben hogyan utasítottalak vissza, amikor megtudtam, hogy Te vagy az. Érted mire gondolok? Amikor a “kétkedés hullámai ” ellepnek a fenti okok miatt, tudom, hogy megbántalak és megsértelek, ahogy egyszer mondtad. “Megbántasz, amikor elfelejted, ki mentett ki téged a sötétségbõl.”

Másrészt lelkem szinte szédül, amikor meg akarja érteni, miért jössz ilyen lélekhez, mint én, hogy ilyen fontos küldetést adj nekem, akinek a Szentírás tanulásában a startvonalról kell indulnia, és aki 150%-os bûnös!

Minél inkább terjed az üzenet, annál több csoda történik. Meggyõzõdéses ateisták hajoltak meg. De hiszen Te áldottad meg mûvedet Uram, így nem kell meglepõdnöm. Egymás után térnek vissza Hozzád a hitetlenek, miután elolvasták. Olyan is, aki azt mondta nekem: “Ön SOHASEM fog velem egyetlen oldalt sem elolvastatni mindebbõl, nem hiszek másban, csak abban, ami kézzelfogható: a pénzben, az üzletben..”. E szavak még fülemben csengenek, most pedig ez az ember buzgóbb, mint a felesége ² Lelki vezetésednek minden kötetét el akarja olvasni. Azt mondja, hogy ez rendkívüli békét ad neki. Én sohasem beszéltem vele, mivel nem erõsségem a “beszéd”. Egyszerûen csak megtörtént. Jézusom, igazán csodálatos vagy!

Én vagyok az, Jézus, Isten szeretett Fia, én küldtem neked mindazokat a könyveket, hogy higgy természetfeletti mûveimben. Kenyeremmel tápláltalak, sohase kételkedj mûveimben! Azt akarom, hogy részletesen ismerd meg kegyelmeimet, és állj készen minden új megnyilatkozásomra! Mind tõlemfog jönni.

A kereszt szinte agyonnyomott. ³

Jézus?

Én vagyok. Emeld fel! Emeld! El ne ess, közeledben vagyok, hogy segítsek neked. Emeld fel keresztemet, ne légy olyan, mint a cirenei ember, légy készséges! Jöjj kedves! Lehet, hogy göröngyös az út, de mindig közeledben vagyok, és megosztom veled keresztemet.Vassula, nézz rám!

Ránéztem. Oly szánalmas módon kapaszkodott a fal sarkába. Töviskoronáját viselte, és vérrel volt átitatva ruhája, amely félig fedetlenül hagyta Testét. Izzadság és vér borította, sokõsok vér mindenütt… a korbácsolás nyomán.

Megérdemlem ezt?

Nem! Istenem!

Tisztelj engem leányom!

Ki tette ezt Veled Uram?

Ki tette? A lelkek, Vassula, õk tették, Szodoma replikái. ⁴

Késõbb:

Leányom, egységre vágyom Egyházamban, EGYSÉGRE!

Jézus megingathatatlan volt, és hangosan mondta e szavakat.

2 aki kezdetben sikertelenül próbálta õt meggyõzni
3 A “kereszt” Isten üzenete.
4 “Replika” másolatot jelent