1990. november 15.

Most egy görögkeleti teológusnõ támad engem, és üldözi üzeneteidet. Ó Uram, mutasd meg nekik, hogy Te vagy az én segítségem és vigaszom, és csak nagy szeretetedbõl mentettél meg engem és másokat is.

Szentséges Szívem Vassulája! ² Szentlelkem volt a te vezetõd, ezért ne szentelj figyelmet a teológusnõ véleményének. Imádkozz, hogy õ is elnyerje a Lelket, hogy megértse, az emberi számítások és az emberi tanok tették kietlen pusztasággá Egyházamat.

Uram, azon háborodott fel a teológusnõ, hogy üzeneteidben azt olvasta, Te koldusként könyörögsz szeretetünkért.

Nem olvasta-e, hogy “boldogok azok a szolgák, akiket Urunk érkezése ébren talál? Bizony mondom nektek: felövezi magát, asztalához ülteti és gondosan kiszolgálja õket”. ³
Engem nem csupán úgy ismernek, mint Mindenhatót, Fenségest, mint igazságos Istent, hanem mint gyengéd Apát is. Csak azok hívnak engem Abbának , akiket Lelkem indít erre. Könyörületes Isten vagyok, és irgalmam határtalan.

Uram, a teológusnõ mélységesen felháborodott azon a bensõséges kapcsolaton, ami kettõnk között van. Édesnek és érzelgõsnek minõsíti!

Nem hatolt be Sebeimbe, hogy megértse.
Ha behatolt volna Sebeimbe, megértette volna, hogy Sebeimet iránta érzett szeretetemben kaptam. Senkinek sincs annál nagyobb szeretete, mint annak, aki életét áldozza barátaiért!
És ti, ti mindannyian barátaim vagytok. Szeretetbõl áldoztam fel értetek életemet.
Leányom, éppen ezt a Keresztet tettem válladra. Ne feledd, hogy veled együtt hordozom! Az igazságosságnak kell közbelépnie, hogy titeket ⁴ egyesítselek.
Vassulám, mindvégig veled leszek. Ne félj hát, és ne légy vigasztalan! Én mindig tudtam, hogy ezek az emberek üldözni fognak téged, angyalom. Fegyvert fognak, mint a vadászok, és üldözni fognak, mert olyan néphez küldelek téged, amely nem a tiéd. Nemzeted vezetõi üldözni fognak és megvetnek. Úgy bánnak veled, ahogy akarnak, mert amit kezedbe adtam, az nem emberi tanítás, hanem az enyém. Mivel az én nyelvem és az én tanításom nem járta át õket, nem értenek egyet vele, téged pedig csalónak tartanak. Mondtam már neked, hogy a világ elítél téged, de ha elítél is, hirdesd nekik, amit tõlem tanultál!
Leányom, ha a világ nem érti nyelvemet, az azért van, mert tanításuk alapja nem az igazság, nem a szeretet.
Egyiptomból hoztalak ki egy oly néphez, amely nem a tied, hogy egyesítsd Egyházamat, de még senki sem ismeri teljesen az egységhez vezetõ utat, és még senki sem fogott hozzá tervem megvalósításához. Még nem ismerték fel az utakat, amelyeket számukra készítek. A teológusok és a filozófusok még nem találták meg az egység kulcsát, amely a bölcsességet õrzi. Beszélek, de nem értik, amit mondok. Csak enyéim értenek meg engem. Ismerem õket, és õk is ismernek engem.
Ezért Vassulám, végezd be munkádat a kijelölt idõ elõtt. Rád bíztam keresztemet, viseld szeretettel!
Hamarosan olyan veszélyes idõ következik, ami semmi máshoz sem hasonlítható.
Kisvártatva azonban egy forrás fakad házamból, hogy megöntözze ezt a pusztaságot.
Bátorság leányom! Viseld szeretettel ezt a gerendát a válladon, és semmi sem lesz hiába. Az agyagot elmossa ugyan az elsõ esõcsepp, de lelked örökké él. ⁵
A halál semmivé válik a gyõzelemben. A Szeretet közel van hozzád, hogy vezessen téged. Õrizkedj ezektõl a teológusoktól és filozófusoktól! Szigorúbb lesz az ítélet, amelyet õk kapnak! Szeress és áldj engem! Olyan bensõségesen szeress, ahogy tanítottalak, de soha ne feledkezz meg arról, hogy Szent vagyok!