1988. március 26.

Istenem, többé nem tudom levenni tekintetemet isteni Arcodról! Az imádás végtelen óráin át szemléllek, és elmém képtelen elszakadni Tõled, szeretett Atyám. A Földön és az égen Benned merül el elmém minden pillanatban, és Nálad idõz. Érted élek, és Érted lélegzem, Te vagy örömöm és mosolyom. Hiszek és remélek Benned, végtelenül szeretlek és imádlak. Amen.

Szeretlek lélek, béke legyen veled! Imádj, légy áldott, nézz rám, Istenedre és szerezz nekem örömet! Vártam, hogy eljöjjön ez az óra, mennyire vágytam arra, hogy közelebb vonjalak magamhoz!

Dicsértessék a Te Neved Uram!

Szent Szívem mélyén készítettem helyet számodra, Szent Szívemben van a te otthonod. Jöjj, jöjj hozzám ! Jézus újból ugyanazt a látomást adta, amelyet kb. tíz éves koromban, és ugyanazokkal a szavakkal hívott: “Jöjj, jöjj hozzám!” Ez volt Jézus elsõ hívása.)

Jöjj, szeretlek, Vassula, ragaszkodj hozzám, és vezetni foglak. Kezdettõl fogva hozzám tartoztál. Leányom, szeretsz?

A bolondulásig szeretlek, Uram.

Ha szeretsz, az megdicsõít engem, téged pedig megtisztít. Kövesd lábnyomaimat, odavezetnek téged, ahol szeretném, hogy légy. Imádkozzunk!

“Szentlélek, szállj le ránk és” újíts meg minket, töltsd meg lelkünket szereteteddel! Pihenj meg gyötrõdõ lelkünkben, adj békét nekünk! Takarj be szárnyaddal, és védj meg minden rossztól! Tégy minket alázatossá, vezess világosságodba, hogy észre vegyük és meg is tegyük kívánságaidat! Amen.”