Svájc, 1987. július 7.

Vassula, komoly megpróbáltatásokkal kell szembenézned, ne feledkezz meg jelenlétemrõl. Közeledben vagyok. Ha valaki égi mûveimben hisz, az is olyan kegyelem, amelyet énadok. Mûveim a te szemedben elég szokatlannak tûnnek, de én Isten vagyok, és kihez tudnál engem hasonlítani, és mihez tudnád hasonlítani mûveimet? Vassula, szenvedek, amikor azt látom, hogy papi lelkeim közül milyen sokan utasítják vissza jeleimet és mûveimet, hogy miképpen bánnak azokkal, akiknek azért adtam kegyelmemet, hogy a világot arra emlékeztessék, hogy közöttetek vagyok… Akaratlanul is ártanak Testemnek, pono!¹ Visszautasítják mûveimet. Így pusztaságot hoznak létre, ahelyett, hogy termékennyé tennék a talajt.

Uram, ha visszautasítják mûveidet, annak kell, hogy oka legyen!

Lelkileg halottak. Õk maguk is pusztaságok, és amikor ebben a nagy pusztaságban, amit õk teremtettek, virágot találnak, odarohannak, rátaposnak, megsemmisítik.

Miért?

Miért? Mert nem illik bele pusztaságukba. Gondoskodnak arról, hogy száraz maradjon pusztaságuk! Nem találok bennük szentséget, mivel rendelkeznek tehát, amit nekem ajándékozhatnának?

A védelmezést, Uram. Védelmet nyújtanak, hogy el ne ferdítsék Szavadat!

Nem. Õk nem védenek engem. Engem, mint Istent megtagadnak. Visszautasítják végtelen gazdagságomat, visszautasítják mindenhatóságomat, hozzám hasonlítják magukat. Tudod, hogy mit tesznek? A pogányságot támogatják. Azok számát növelik, akik megkorbácsolnak engem. A lelki süketséget növelik, nem védelmeznek, kinevetnek engem! Készen álltam, hogy visszautasításuk ellenére segítsek rajtuk, hogy viszonzásul õk segítsenek nekem bárányaimat táplálni. Szeress engem Vassula, tisztelj engem úgy, hogy sohasem tagadsz meg.

Sohasem foglak megtagadni. Sohasem fogom tagadni, hogy ezek a Te mûveid, Uram, még ha meg is kell halnom emiatt.

Édes mirhám, maradékom, kedvesem, vigyázz érdekeimre! Légy oltárom, maradj kicsiny, hogy így tudjak munkálkodni és cselekedni benned. Jöjj, imádkozzunk!

“Irgalmasság Atyja, egyesítsd juhaidat,
tereld össze õket újra!
Engedd, hogy tudatára ébredjenek,
milyen szárazságban vannak!
Bocsáss meg nekik!
Alakítsd át õket akaratod szerint.
Emlékeztesd õket utaidra!
Dicsõség legyen Nevednek mindörökre. Amen.”

Szomorú vagyok Isten miatt…

Kedves, a világ miatt szomorkodj és amiatt, amivé lett.Pihenj meg bennem!