Sárvár 15518 lakosú városa 84-es és a 88-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a Rába két partján a Gyöngyös-patak torkolatánál Vas megye második legnagyobb városa. A helységet érinti a 20-as/Szombathely- Veszprém- Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal. Közlekedési kulcshelyzete és műemlékei miatt turistaforgalma jelentős. Sárvár az évszázadok történelmét büszkén vállaló Vas megye második legnagyobb városa. Helyét a folyók védelme, a Rábán átvezető kereskedelmi út határozta meg. Határmentisége sokszor kényszerítette őrző védo szerepre, de szellemi nyitottsága révén európai hagyományokat befogadó és gazdagító település. Ha ókori elődjét Bassianat nézzük, kétezer éves. Nevében: Sárvár, honfoglaláskori vízölelte földvárának emlékét őrzi. Az Árpád-korban királyi birtok volt. Az első okmány 1192-bol való Sárvár névvel, de említik a régi okmányok Szigetnek, Saár-Szigethnek, Újszigetnek (Neanesos) is. A város korán kapott kiváltságokat. Várát 1424-ben a Kanizsai család szerezte meg Ozorai Pipotól, majd házassága révén a felemelkedő Nádasdy-család kezébe került. Nádasdy Tamás a XVI. században kiemelkedő jelentőségűvé emelte Sárvárt. Itt élt Dévai Bíró Mátyás, a “magyar Luther”, Abádi Benedek nyomdász, Sylvester János bibliafordító, aki itt adta ki Sárváron latin nyelvű magyar nyelvtanát a Grammatica Hungarolatinát 1539-ben és fő művét a Magyarországon elsőként nyomtatott magyar nyelvű könyvet az Új Testamentumot 1541-ben. Sylvester János idomértékes sorai a magyar nyelv diadalát hirdetik. Az Újszövetség-fordítás híressé vált Az magyar népnek címzett ajánlás “Próféták által szólt régen néked az Isten…” disztichonjának tiszta ritmussal áradó gondolata ékes bizonyítéka annak, hogy ehhez foghatót a XVIII. század végéig nem írtak magyar nyelven. A városban talált menedéket és itt halt meg a XVI. század legkiválóbb magyar énekmondója Tinódi Lantos Sebestyén vándor lantos, a históriás ének műfajának megteremtője, aki elsősorban saját kora török elleni harcait énekelte meg. Szegedi Körös Gáspár jeles orvos és gyógynövény-szakértő Kanizsai Orsolya gyógyítójaként dolgozott a várban. Sárváron élt Beythe István prédikátor és fia, Beythe András botanikus. A várban született Vitnyédi István, akiből Sopron magyar jegyzője és Zrínyi ügyvédje lett. Itt jelent meg 1602-ben a XVII. században virágzó publicisztikának egyik legérdekesebb, sokban irányt mutató írása: Magyari István sárvári evangélikus prédikátornak Az ország romlásának okairól írott könyvecskéje, melyre a magyar ellenreformáció nagy alakja Pázmány Péter /1570-1637/ válaszolt. A hatalmas irodalmi működést kifejtő Pázmány Péter első ránk maradt vitairata 1603-ból: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére. Az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvés után a várban és az uradalomban egymást váltogatták a földesurak: Draskovichok, Szluhák, Inkeyek, Szilyek, Pallaviciniek. Utolsó birtokosa a bajor királyi család volt. A XVII. század egyetlen, művészi szempontból említésre méltó sárvári emléke Stephan Dorfmeister nevéhez fűződik, aki a díszterem kilenc fali képének ószövetségi jeleneteit festette. A város peremén lévő kisebb települések a XIX. század második felétől közelebb kerültek a centrumhoz. A város utcái zártan épültek. A ma is meglevő városközpont Geschrey építő-család keze nyomán alakult ki. Sárváron már 1861 és 1871 között működött adóhivatal, postahivatal, takarékpénztár. A városnak 1864-ben volt levéltárosa, 1871-tol vasútállomása, állami távirodája. Az 1883-84-es évben itt tanított Gárdonyi Géza, a magyar elbeszélő próza egyik kiemelkedő képviselője. A város polgárosodása a XIX. században indult meg. Több jelentős üzem, téglagyár, sajt-vajüzem, cukorgyár, selyemgyár kezdett működni területén. A század első felében fejlődött az iskola és egészségügy is. Kisvárosi jellegét mindvégig megőrizte, mert a földrajzi környezet, a folyók, az ártérből kiemelkedő terület nagysága a város terjeszkedését meghatározta. Újkori történelmének fontos dátuma a várossá avatásának éve: 1968.
A szépen kiépített belváros a Sárvár jelképévé vált Nádasdy vár körül terül el. A Nádasdy családnak köszönhető, hogy a település a XVI. század óta folyamatosan gyarapodott. Amikor Nádasdy Tamás 1544-ben az ország nádora lett, a kiművelt főúri kastélya a kor humanistáinak, tudósainak, művészeinek találkozóhelyévé vált, a magyar kultúra meghatározó színhelyévé. Itt nyomtatták többek között az első magyar nyelvű könyvet, az Újtestamentumot. Gyakran vendégeskedett Sárváron Sylvester János, aki a Nádasdyak által épített iskola első iskolamestere lett, Tinódi Lantos Sebestyén, s a reformáció híres alakja, Dévai Bíró Mátyás. Mai formájában a sárvári vár a középkori erődítmény helyén épített ötszögű erőd. A téglából épült, sokszögű bástyás várfalak a XV-XVII. századból valók, kaputornyát Donato Grazioli építette. A kastély legszebb részlete a díszterem, amelynek stukkókkal ékesített mennyezetén a Hans Rudolf Miller alkotta freskók Nádasdy Ferenc, a híres „fekete bég” török elleni csatáit ábrázolják. A várban ma a Sylvester János Könyvtár, a Művelődési Központ és a Múzeum kapott helyet. Ez utóbbinak több állandó kiállítása közül érdemes megnézni Tinódi Lantos Sebestyén sárvári tevékenységéről szóló irodalomtörténeti kiállítást, a fegyvertörténeti bemutatót, s a kastély enteriöröket. A Várkert öreg fái között bárki sétálgathat, megcsodálva a gazdag arborétummá fejlesztett környezetet és a sétányokat őrző szobrokat.
A város más műemlékei közül az egyik legszebb az oszlopos homlokzatú evangélikus templom. A Geschrey Sámuel által létrehozott épület a vidéki klasszicista stílus egyik legértékesebb példája.
A főtéren álló barokk Krisztus oszlop az ausztriai kedvelt egyházi megoldásokat tükrözi.
Számos polgári ház képvisel műemléki értéket, séta közben érdemes mindet alaposan megfigyelni.
Sárvár egyik híres szülötte Sas József, talán a mai színésztársadalom egyik legkiemelkedőbb alakja.
Kultúrtörténeti emlékekben is gazdag a város, fiatal korában itt tanított Gárdonyi Géza, emléktábla emlékeztet erre. A vásárok parkjában pedig ott van Sylvester János emlékpadja, s Tinódi emlékműve. A városban működő zeneiskolából több híres művész került ki, a kamarazenekar pedig számos hazai és nemzetközi megmérettetésen szerepelt kitűnően. Fellépéseiket mazsorettek teszik még emlékezetesebbé.
A város gazdaságát sokáig a mezőgazdasági feldolgozóipar határozta meg. 1999-ben bezárt a több mint száz éves múlttal rendelkező cukorgyár. Előretört azonban a baromfifeldolgozó ipar, a privatizálást követően Saga Foods Rt. néven válnak egyre közkedveltebbé termékei. A város nem elégszik meg a jelen sikereivel, a jövőre gondol.
Természet adta lehetőségeit a gyógy-idegenforgalom fejlesztésével szeretné kihasználni. Az 1960-as években végzett fúrások során közel 2000 méter mélységben hidrogén-karbonátos és sós hévizekre bukkantak, már ez is kuriózumnak számít, hogy ugyanabban a térségben kétféle gyógyvíz törjön fel a mélyből. A hévizekre alapozva kezdte meg működését a Városi Gyógyfürdő, majd később a Thermal Hotel, amelynek megnyitásával a város bekerült a nemzetközi gyógy-turizmus vérkeringésébe. A sós hévíz lepárlásával előállított gyógysó pedig Sárvári Termálkristály néven kezdte meg hódító útját. 2000-ben elkezdődött a fürdő bővítése, amelynek eredményeként az országban egyedülálló létesítményt adhatnak át az ezredforduló után.
A varázslatos természeti adottságok is sok turistát vonzanak a városba. Híres természetvédelmi terület az arborétum, a több száz fajtából álló fagyűjtemény az országhatáron túl is nevezetessé vált. Különösen nagy élményt nyújt az arborétum májusban, a rhododenronok virágzása idején, amikor valóságos színorgia fogadja a látogatót.
Kellemes időtöltést kínál a Csónakázó-tó és a körülötte fekvő parkerdő, a vízi túrázók pedig a Rába folyó adottságait használhatják ki.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/