Kajárpéc 1384 lakosú község Téttől keletre, 12 kilométerre fekszik. A település hajdanán két település volt, Kajár és Kispéc. Kajár birtokosáról kapta a nevét, Kispéc neve arra utal, hogy itt lehetett a német eredetű Péc nemzetség származási helye. Leletek bizonyítják, hogy már a római korban lakott hely volt. Kajár első okleveles említése 1037-ből való, Szent István akkor adta a bakonybéli apátságnak. Mindig jelentős szőlő- és gyümölcstermelő terület volt.
A műemlék jellegű kajári római katolikus templom, 1797-1800 között épült homlokzati toronnyal és egyenes záródású szentéllyel, késő barokk stílusban. Berendezése: az 1799-ben készült empire főoltár, képét Schmidt József festette. A szentély mennyezetén látható négy freskó az Isten Bárányát, a négy evangélistát, a bakonybéli bencés kolostort (a templom akkori. kegyurait) és a rendházat örökíti meg. A szószék és a mellékoltárok szintén empire stílusúak. A templom mellett feszület, a kereszt lábánál Mária-szoborral (1911).
A műemlék jellegű kispéci evangélikus templom, klasszicizáló késő barokk (1788), részben átalakítva. Kisméretű homlokzati toronnyal, síkmennyezetes hajóval, egyenes záródású szentéllyel épült. Berendezése: a fakarzat 1794-ből, a szószékoltár és az orgona 1913-ból való.
A helytörténeti és régészeti gyűjtemény a település, kispéci részén, az evangélikus templommal szemközt található az 1994-ben, Németh Gyula tervei szerint készített, tetszetős külsejű épület. Itt kapott helyet az országosan is kiemelkedő értékű régészeti és helytörténeti gyűjtemény, amely Kovács József, helybéli tanító úr több évtizedes munkájának eredménye. Nagyon gazdag az ásatásokból származó gyűjtemény, melyben a kőkorszaki csont- és csiszolt kőeszközöktől a bronzkori és római időkbeli tárgyi emlékeken át a török fegyverekig sokféle érdekes leletet megtalálunk. A kiállítás méltán legértékesebb darabja egy viking kard (32 oldalas múzeológiai tanulmány készült róla), feltehetően az egykor itt élt besenyők szerezték, vagy kapták ajándékba. A magyar történeti emlékeket népvándorlás- honfoglalás kori kengyelek, fegyverek és edények képviselik, de sok a múlt századi, e század eleji használati tárgy is. Látható itt egy kovácsműhely teljes felszerelése, prés 1798-ból, faeke, tulipános láda, csizmahúzó (1762), tűzgyújtó eszközök, stb. Értékes a pénzgyűjtemény, melyben még római érmék is találhatók. A kiállítás jelentőségét tovább növeli, hogy a leletek szinte mind a falu területéről és környékéről származnak. Szemlélődésünk hangulatát pedig az a bemutatási mód biztosítja, melyet a tárlók között járva “megélhetünk”: a nyugdíjas tanár úr, aki gyűjtő és tárlatvezető is egyben, minden tárgy eredetéről tud mesélni, sőt kézbe is adja a leleteket a látogatóknak.
A műemlék jellegű borospincesor az Öregszőlőnél található.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/

Szentháromság-templom

A templom 1800 körül épült későbarokk stílusban.