Kehidakustány 1101 lakosú község Keszthelytől 25 kilométerre, északnyugatra. 1232-ben itt jöttek össze a zalai szerviensek, hogy ítélkezzenek egy birtokperben, s ez az oklevél a köznemesség területi csoportosulásának legkorábbi dokumentuma, a nemesi megye kialakulásának első emléke. A településről 1322-ből Kedhyda alakban találunk említést. Az elnevezés a Ketüd személynév és a -hida összetétele. Kustan településnévről 1275-ből maradt ránk adat. Török eredetű személynévből keletkezett magyar helységnév. Mai elnevezését 1977-től használja a Zala folyó két partján, szőlőkkel és erdőkkel borított dombok között fekvő község.
Deák Ferenc kúriájaként ismert épületet a XVIII. század végén építette a Zala vármegyében jelentős szerepet játszó Hertelendy család, s örökség útján jutott Deák Ferenc édesapjának birtokába. Hosszabb ideig élt itt Deák Ferenc is. Sokszor látogatott ide a Zalacsányban élő Csány László és néhányszor Deák Ferenc barátja Vörösmarty Mihály, de megfordult itt Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Batthyány Lajos is. Deák Ferenc 1854-ben adta el a Széchenyi családnak, majd a Károlyiaké lett. 1925-ben a kincstár megvásárolta és mezőgazdasági szakiskola létesült mellette. A kúria előtt Zala György 1928-ban felállított Deák Ferenc mellszobra áll, az épületen a “haza bölcsének” emléktáblája látható. A jellegzetesen XIX. századi vidéki kisnemesi kúria, másfél hektáros parkja védett. Jelentős emlék a temetőkápolna, mely a XIII. században épült, és a Deák család sírboltjává alakították ki.
Ezenkívül említésre méltó az 1756-ban építet copf stílusú szószékkel ellátott római katolikus templom, valamint az Európa-hírű gyógyfürdője a kustányi falurészben.
A legnagyobb vonzerejét a termálfürdő kitűnő, 32-34 C°-os gyógyvize adja, melynek köszönhetően évről-évre egyre több hazai és külföldi turista keresi fel a települést rövidebb-hosszabb időt töltve el ott.

http://nyd.bloglog.hu/page/6/

Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom

alapítva: a XIV. században, újjászervezve 1729.

A XV. századi eredetű, gótikus stílusú templomot a XVIII. században, 1756-ban alakították át barokk stílusban. Diadalívszerű barokk főoltárát Kismartonban készítették. Szószéke XVIII. századi copfstílusú munka.

Temetőkápolna

A középkori Kiskallos falu templomát Orosz fia, Karacs építtette a 13. század közepén, román stílusban. Kiskallos a 15. században a Kanizsaiak tulajdonába kerülve beolvadt a szomszédos Kehida faluba. A templom a 17. században romossá vált, 1719-ben kijavították és temetőkápolnaként használták. Hajója alatt a Deák család kriptája van. 1975-ben és majd 2000-2001-ben helyreállítva.