Balatonlelle 4938 lakosú városa a 7-es és a 67-es főutak találkozásánál, valamint az M7-es autópálya mentén terül el hosszan elnyúlva a Balaton déli partjának közepén. A helységet a 30-as/Nagykanizsa – Székesfehérvár – Budapest/ vasútvonalon is el lehet érni. A város parti területei mára teljesen egybeépültek Balatonszemes és Balatonboglár szomszédos részeivel. Az üdülőtelep a Balaton régi árterületén létesült, az ófalu a Somogyi-dombság gazdagon termő, löszös nyúlványaira települt. A várost délről ölelő dombokon példásan művelt, kiváló bort adó szőlőskertek pompáznak. A régi Balaton öblei messze benyúlnak a lellei dombok mögé. A dombhátakon már a rómaiak idején is fontos utak haladtak. Az úgynevezett Hadút Aquincum felől vezetett Kanizsán, Dalmácián keresztül az Adriához, a Nagyút pedig délnek a mai Kaposvár és Szigetvár felé. A két út a város mai központjában, a római katolikus templomnál ágazott el egymástól, ahol korábban a déli part legrégibb ismert temploma, a Szent Kelemen-bazilika állt. A bazilikát a tihanyi apátság 1055-ből származó alapítólevele is említi, itt vezetett keresztül a híres “Fehérvárra vezető hadi út”. A lakosság megélhetését a földművelés mellett a halászat és a szőlőművelés biztosította. Mezővárosi rangot és országos vásár tartására való jogot 1848-ban kapott. 1856 után birtokosai a Szalay- és a Jankovich- családok voltak. A nagyobb üdülők1924-től épültek. A település fejlődését segítette, hogy 1926-ban megépült a balatoni műút és a közös fürdő. 1927-28-ban készült el a település villamosítása, majd egy év múlva a villasor szilárd burkolatot kapott. 1931-32-ben épült meg a kikötő és hajóállomás. Lellét 1979-ben egyesítették Balatonboglárral Boglárlelle néven, majd 1986-ban megkapta a városi címet, 1991-ben való különválásuk után is megtartottak.
Az üdülőváros legszebb része a vasútállomás melletti, mediterrán hangulatú Szent István tér, és az innen induló sétány.
A XI. századi bazilika helyén modern, vörös-homokkőből épült római katolikus templom áll.
A Kossuth utca és a 7-es főút kereszteződésénél zöldellő parkban áll az 1838-ban, klasszicista stílusban épített Szalay- kastély, amely ma  művelődési ház. A parkban helyezték el az 1200 férőhelyes szabadtéri színpadot és a városi könyvtárat is.
A katolikus templommal szemközti dombtetőre épült a Jankovich- család barokk stílusú, 1812-ben átadott kúriája.
A Kossuth Lajos utcában egy 1700-as évek végén épült, szépen rendbe hozott parasztházban találjuk a Kapoli Múzeumot. Itt láthatók idősebb és ifjabb Kapoli Antal somogyi pásztor faragómesterek munkái, valamint a Rodin- tanítvány, Ligeti Miklós szobrászművész alkotásai.
A múzeum előterében, a művelődési házban, valamint a könyvtárban nyaranta időszaki képzőművészeti kiállításokat rendeznek. A település legújabb büszkesége az új városháza és a rendőrség esztétikus, látványos épülettömbje.
Lellétől mintegy 3 kilométerre, déli irányban, szőlők között vezető úton lehet feljutni Kishegyre, ahol Szent Donát tiszteletére 1758-ban szentelt barokk kápolna várja a látogatókat. A kápolna körüli 136 hektáros Parkerdő kellemes, hűvös sétát ígér a nyári hőségben.
Vele szemben áll az 1700-as években épült vincellérlakás és pince.
Gépkocsival, illetve gyalog Irma-puszta és a halastavak érintésével is elérhető Rád-puszta, ahol a Tetves-patak partján találjuk a XIII. században épült román templom feltárt romjait és néhány régi sírkövet.
Itt láthatók a Festetics-család birtokaihoz tartozó uradalmi épületek is. A pusztát övező lápos erdőt az érintetlen természet kedvelőinek ajánljuk.

http://dd.bloglog.hu/page/8/