Kapolcs 447 lakosú község a Veszprémet és Tapolcát összekötő út mentén a Káli-medence Tájvédelmi Körzet szélén fekszik. 17 kilométerrre Tapolcától. Az Eger-víz és Király-kő sziklafalának találkozásánál települt falu az Eger-völgyben mintegy kapcsot képez a Balaton-felvidék és a Bakony között. Kapolcs múltját, fejlődését, település-szerkezetét elsősorban vize és kereskedelmi útjai határozták meg. A völggyel párhuzamosan kanyargó útja, iparos múltjának emlékei teszik változatossá, öreg házai és patakparti kertjei pedig festőivé. Az Eger-patak a Káli-medence északi határát jelöli.
A római katolikus templom 1783-ban, barokk stílusban épült, benne szép Johann Cymbal freskók és oltárkép találhatóak. Szemben, a réten erdélyi fafaragók szobrai láthatóak.
Az evangélikus templom a XVII. században épült.
Takács-kastély jelenleg magántulajdonban, az épületben a XIX. században cseh serfőzők dolgoztak.
A Kovácsműhely Múzeum egy XIX. századi parasztházban található.
A falu felől meredek út kapaszkodik fel a Kálomis- tóhoz és a Király-kőhöz, amelyek a Balaton – felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területei. A Király-kő, mint a Park északról lezáró hegyek mindegyike, vulkáni bazalt képződmény. Ritka geológiai érdekességét a hatalmas kőzsákok jelentik. Méltóságteljes sziklaszirtjeiről gyönyörű panoráma tárul elénk.
A Balatonhenye irányába haladó úton közelíthető meg Kapolcs másik természeti nevezetessége, a Kálomis-tó. Ez a vulkánműködés eredményeképpen kialakult bazaltlepények mélyedéseiben létrejött, lefolyástalan tavak egyik szép példánya. Az elmúlt aszályos évek következtében a tó állapota leromlott, de még így is számos ritka növényt találtak itt a területet kutató botanikusok. Az 1663-64. évi török hadjárat során elpusztult a falu, a feljegyzések is megsemmisültek. A török pusztítása után hosszú ideig nem tettek említést Kapolcsról, s csak 1715-ben tűnt fel újra nemesi faluként. A falu gazdasági adottságai közepes minőségűek. Talaja sovány, a XVIII. században főleg rozsot termeltek. Legelője kevés volt, szőlőhegye savanyú bort termett. Kezdettől fogva nevezetes volt malomipara.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Szentháromság-templom
A templom 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Freskókat Johann Cymbal osztrák festő készítette. Az orgona 1784-ban, a szószék 1800 körül készült.
Kapolcs nevét az elmúlt években megismerte az egész ország, sőt a külföld is. A hírnév oka a Kapolcsi Napok néven indult rendezvény, amelyből mára Művészetek Völgye nyári kulturális fesztivál lett, és Kapolcson kívül több környező település is csatlakozott a rendezvényhez.
Vigántpetend 225 lakosú Dörögdi-medencei község a Tapolca-Veszprém összekötő út mentén, Tapolcától 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A település két ősi, XIII-XIV. századi eredetű falu, Vigánd és Petend 1938-ban történt egyesítésével jött létre. Egervölgye évezredes kultúrák bölcsője: vas, bronz- és római kori leletanyagok sokasága. Vigánd falut 1082-ben, Petendet 1330-ban említik elsőként hiteles oklevelek. A középkorban a kegyúri joggal rendelkező falu számára az Esterházy család Fellner Jakabbal épített plébániát és templomot a XVIII. században.
A római katolikus templom 1760-ban, barokk stílusban épült.
A római katolikus templomrom a templom mellett található, mely a falu középkori templomának romja.
Az evangélikus harangtornyot a XVIII. században emelték.
Szoborparkjában a fafaragó táborban dolgozó erdélyi és kárpátaljai fafaragók munkái tekinthetőek meg.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Keresztelő Szent János-templom
alapítva: a XIV. században, újjászervezve 1750.
Az Esterházy család híres építésze, Fellner Jakab tervei alapján 1760-ban épült a barokk stílusú templom, a XIV. században épült előző templom helyén. Építtetője Esterházy Károly egri püspök volt. A berendezés barokk, illetve rokokó stílusú.
Az épület előtt láthatók a régi, középkori templom romjai.
A plébániát is Fellner Jakab tervezte.
