Mielőtt elindulnánk a városnéző sétánkra, tallózunk egy kicsit a város történelmében. Veszprém 62853 lakosú város az Öreg-Bakony, a Déli-Bakony, és a Balaton-felvidék, valamint a 73-as, a 8-as és a 82-es főutak találkozásánál fekszik, egy magas dolomitfennsíkon, a Séd patak völgyében. A helységet érinti a 20-as/Szombathely- Veszprém- Székesfehérvár-Budapest/ vasúti fővonal, valamint a 11-es/Győr-Veszprém/ és 27-es/Veszprém-Lepsény/ vonal. Területén már i.e. a IV.-III. évezredben is laktak. A bronzkorban már kiterjedt település volt, nagyszámú lakossággal. Az i.e. IV. században kelta népek telepedtek le a területén, és az 1964-es várbeli ásatások szerint rómaiak is lakták. Az I-II. században a római telepesek nagybirtokos rendszerű földművelést folytattak itt, egészen a hunok, majd az avarok betöréséig. A népvándorlás következő betelepedői a szlávok voltak. A IX. században Pannónia a Frank Birodalom hűbérése lett, és ezidőtájt Pribina fejedelem irányította. A honfoglaló magyarok, - Anonimus szerint- tíz napos ostrom után vették be Veszprém várát, ezért jutalomból Árpád fejedelem Ösöbünek ajándékozta. A X. század első felében Veszprém várát és környékét a fejedelmi család vette birtokába, és egyben a birodalom központja is lett. A királyi palota a mai püspöki palota és a prépostház helyén állt. Az 1001-es Ravennai Zsinaton jóváhagyták a Veszprémi Püspökség létrehozását Magyarországon. Alapítása Gizella királyné nevéhez fűződik, akinek emlékét számos legenda őrzi Veszprémben. A vár püspökségi és ispánsági székhely lett, és 1527-ig viszonylagos nyugalomban fejlődhetett. A Mohácsi vész után pártoskodó belháborúk rongálták meg oly mértékben, hogy a püspök áttette székhelyét Sümegre. A török támadások idején fontos végvárrá vált, amit hol a magyarok, hol a törökök birtokoltak. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok után kutató labancok felgyújtották a várost, majd a pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. 1733-ban a vár egy részét Acsádi püspök leromboltatta és helyére új paloták, templomok és házak épültek. A XVIII. században a lakosság száma növekedni kezdett és megindult a polgárosodás. Ebből az időszakból származik a város építészeti emlékeinek nagy része. Az 1848-as Forradalom és szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság, majd az I. és II. Világháború idején újra elpusztult az épületek többsége. 1945 után a város újjáépült, és ma már jelentős tudományos és kulturális központtá vált, amely azonban magán hordozza a múlt patináját.
A Várhegy romantikus egyutcás város a városban, amelyet még ma is körülvesznek a várfalak. A Szabadság térről a Rákóczi útón és az Óváros téren át jutunk a Várkapuhoz, amely a középkori, elpusztult várkapu alapjaira épült, az I. Világháború áldozatainak emlékére. A hozzá kapcsolódó toronyban van a Vármúzeum, amelyben a Veszprémi várhegy történetével ismerkedhetünk meg. Az Óváros tér nyugati szélén áll a 48 méter magas Tűztorony, mely az erődítmény részét alkotó XV. Századi alapokra épült. A Vár utcán sétálva, az elpusztult várépületek helyén többnyire a XVIII. Században épült műemlékházakat láthatunk. A Dravecz – házat, amit Dravecz József kanonok építtetett 1775-ben, és amelyben a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottsága működik. A Nagypréposti palotát a néhai Bíró Márton építette 1741-ben középkori falmaradványok beépítésével. Az Aggpapok háza 1778-ban épült, eredetileg piarista kispapok számára, majd az aggpapok otthona lett. A vár belső terét nagyságával, művészi szépségével is uralja a XVIII. Században épített Érseki Palota. A vártér közepén áll a középkor gyönyörű emléke, a Szentháromság szobor, és a Várkút. Mellette az Árpád korból megmaradt emlék, a Gizella kápolna. Az eredetileg kétszintes kápolna valószínűleg az elpusztult palotához tartozott. Belső falait freskók díszítik, nevét a XVIII. században kapta. Továbbhaladva az Érseki Székesegyház és a Szent György kápolna tűnik szemünkbe. Mindkettő Árpád-kori műemlék, valószínűleg a XII. században épült. A Vár utca végén a Bástya kilátó hívogatja a múltban kalandozót. Itt áll István király és Gizella királyné kőszobra, Ispánki József alkotása. Visszafelé haladva újabb történelmi tanukat csodálhatunk meg. A Ferences templomot, mely 1909-ben, egy tűzvész után neoromán stílusban újjáépítették. A Margit romokat, melyek láthatták Árpádházi Szent Margitot, aki 10 éves koráig a hajdani kolostor falai között nevelkedett. A Piarista templom a Vár utca keleti oldalán áll, klasszicista stílusban.
A sétában elfáradva, pihenjenek a város parkjaiban, vagy az Egyháztörténeti Múzeum békés csendjében, hogy aztán újult erővel vágjanak neki a nézelődésnek. Megnézhetik a Gábriel vízimalmot, elsétálhatnak a Séd völgyön átívelő csaknem 50 méter magas Viadukthoz, ahonnan teljes körpanoráma tárul a szem elé. Esti szórakozásként a szecessziós stílusú Petőfi Színház várja a kikapcsolódni vágyókat.
Bármerre sétálnak, érezni fogják Veszprém évezredes hangulatát, és azt, hogy a városnak lelke van.

http://kd.bloglog.hu/page/11/