Hajmáskér

2017. február 03. 08:49 - Andre Lowoa

Hajmáskér 2910 lakosú község, mely a középkor óta magyarok lakta település Veszprémtől 13 kilométerre, keletre, a Séd folyó völgyében, a 8-as főút mellett terül el. A települést érinti a 20-as/Szombathely- Veszprém-Székesfehérvár- Budapest/ vasúti fővonal és a 27-es/Veszprém-Lepsény/ vonal. Oklevelekben Keer (1343), Hadmasker (1424), Haymaskér (1702) néven szerepelt. A helynév előtagja a hagyma szóból származó nyelvjárási hajmásból, az utótagja pedig a Kér törzsnévből származik. Ez azt jelenti, hogy őslakói a honfoglaló hét törzs egyikéhez, a Kérhez tartoztak. Mivel Szent István a törzsi szervezetet felszámolta, törzsi helyneveink ezer év előttiek. Ebből az következtethető, hogy már a honfoglaláskor is éltek itt magyarok. Érdekesen alakult a lakosság létszáma. A népesség nagyobb mértékű gyarapodás a XIX-XX. századforduló után, a Osztrák-Magyar Monarchia katonai kiképző tüzérségi főiskolájának megszervezésével függ össze. A község határában lévő hatalmas lőteret a honvédség ma is használja. A községben 800-900 főt foglalkoztató hadiüzem is működött 1945-ig. A hatalmas, soképületű hajmáskéri katonai bázist 1944-ben a németek, 1945 után a szovjet hadsereg használta egészen 1990. november 15.-ig. A kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult.
A község határában található az I. és II. világháborús katonai temető.
A falu műemléki látványossága az 1747-ből származó barokk katolikus és az 1782 táján épült református templom.
A Magas-Bakony szívében, a 579 méter magas Kőris-hegy és a Borzás- hegy tövében valójában nem is olyan régen alakult önálló községgé Hárskút, a Dunántúl legmagasabban fekvő települése. A hegyoldalakat körben erdők borítják, a völgyek kutakban és forrásokban gazdagok, távol a nagyforgalmú utaktól a levegő üdítően tiszta, s érezni az erdő és a föld illatát. Kevés olyan vidék, amelyről elmondható, hogy a patakok vize iható és a természet szinte még érintetlen maradt. Lakóinak száma: 623 fő.

http://kd.bloglog.hu/page/11/