Csajág 891 lakosú község a Mezőföld északi végén helyezkedik el, ahol már dombok emelkednek agyagos, kötött talajjal. Vasúti csomópont, a 29-es  /Tapolca- Székesfehérvár –Budapest/ és a 27-es/Veszprém- Lepsény/ vonalak itt keresztezik egymást. 1964-ben 60000 m3 föld megmozgatásával vonták egybe a sínpárokat, ugyanekkor impozáns vasútállomást építettek. Írásos dokumentum először 1259-ben említi, Chajagh néven. A szó ismeretlen eredetű. A kiszáradt Böjtény- völgyi patak mentén őskori és római településre utaló cserepeket találtak. A Várhegy-dűlőben negyed évszázada római épületek nyomaira leltek. Vasútépítéskor Junonak és Minervának állított oltárkő, valamint Dionüszosz-szobortorzó került elő. A község templomának építésekor Árpád-kori ékszerekre leltek. Pénzérmék tanúsítják, hogy évezredeken át folyamatosan lakott volt e föld, s útjain számos nép fordult meg. Igen sáros utcákról, úttalan utakról, szalma és nádfedeles, úgynevezett vonatházakról beszélnek a múltidéző írások és visszaemlékezések. Ezek közül leghosszabb, amely a II. Világháborúban pusztult el, 24 családnak adott otthont. 1944. december 6.-től 1945. március 22.-ig állt itt a front, az úgynevezett Margit-vonal harcai igen sok pusztítást, szenvedést okoztak. Ma már kevés jel mutat arra, hogy valamikor híres szőlőtermő terület volt. Termelőszövetkezeti felfejlesztésekor, az 1960-as évek elején kiirtották a szőlők a szőlők, gyümölcsösök nagy részét, és 150 borpincét romboltak le. Leginkább a Makra-völgyön, de elszórtan másutt is virágzott a borfa. A helységnévhez kapcsolódó Röcsöge szó magyarázata, vasútvonal. Egyik megállóhely a Röcsöge nevű domb alatt létesült, ezért róla nevezték el. A furcsán zengő-bongó név viselője viszont – a monda szerint – eredetileg egy török főtiszt volt, aki méltóságát a viszonylag magas dombra való temetkezéssel érzékeltette. A nevet a XX. század első évtizedei után hordták szét az országban, az állomásépület rozzantságával összefüggésben az elmaradottságot jelképezve.

http://kd.bloglog.hu/page/13/

Jézus Szíve-kápolna