Fehérvárcsurgó 1886 lakosú vértesaljai község az 5-ös/Komárom-Székesfehérvár/ vasútvonal mentén, Mórtól 12 kilométerre, délkeletre fekszik a Móri-víz mellett. Területén egykor római település állott. A falu egy része a Bakony északkelet felé alacsonyodó lépcsőjén épült, nagyobb része pedig a Móri-árok sík területén helyezkedik el. A határára a változatos felszín a jellemző, természeti szépségét ez mellett változó növényi kultúrája, nem utolsósorba műemlékei és rendezett belterülete fokozzák. A település előnyére szolgál a víztározó, a Gaja-völgy, a közelebb eső Öreghegy, továbbá a távolabbi várhegy festői panorámája, mindez a turisták sokaságát vonza Fehérvárcsurgó területére. Megfelelően kialakítva az egykori Károlyi-kastély és ennek környezete szintén felbecsülhetetlen értéke a falunak. A régi falusi házak és egyre szaporodó modern vonalú lakóépületek békésen férnek meg egymás mellett, ez utóbbiak a település megtartó erejét érzékeltetik. A mai falu arra az Árpád-kori településre épült, amelynek nagy része elpusztult a török hódoltság alatt. Ez a helység a keresztesek birtokaként szerepelt a XIV. században. A település nevének előfordulási formái többek között: Chergue, Chorgou, Tsurgo, Csurgó és 1898-tól Fehérvárcsurgó. A Csurgó név valamilyen forrásra utal, amely jelentős szerepet játszott a falu vízellátásában már a XVIII. században. Nem egy bővizű forrás akadt egykor a település belterületén is.
A szabadon álló, egyhajós gótikus római katolikus temploma eredetileg a XIII. században épült, román stílusban, még a tatárjárás előtt. Később gótikus stílusban kibővítették. Mai formáját a XVIII. és XIX. századi átépítések után, az 1962-1963-as helyreállításakor nyerte. A főoltár képe Alexandriai Szent Katalin, 1750 körülről, Amerigo Tot “Csurgói Madonna” című szobra a faluban született művész ajándéka, 1969. Másodpéldány a Vatikáni múzeum állandó kiállításain.
A Károlyi-kastély a Perényi család részére készült 1844-ben Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint, egy régebbi kastély felhasználásával. Mai formáját Ybl Miklós  alakította ki. Főhomlokzatát timpanon díszíti, oldalán 30 méter magas torony áll. A kastély parkja természetvédelmi terület.
A községben született a magyar származású Amerigo Tot.

http://kd.bloglog.hu/page/12/

Alexandriai Szent Katalin-templom

A XIV. századi eredetű templomot a XIX. században erősen átépítették, de ma is láthatóak gótikus elemek.

Anyakönyvek: kereszteltekről és megholtakról 1766-tól, házasultakról 1767-től
Historia Domus: 1965-től