Székesfehérvár a 7-es, a 8-as,a 62-es, a 63-as és a 81-es főközlekedési utak találkozásánál terül el az M7-es autópálya mellett. Fejér megye székhelye, a 106350 lakosú város több mint 1000 éves múltra tekint vissza. A helységet érinti a 20-as/Szombathely – Veszprém- Székesfehérvár- Budapest/, 30-as/Nagykanizsa – Székesfehérvár – Budapest/ vasúti fővonal, valamint az 5-ös/Székesfehérvár-Komárom/, a 29-es/Tapolca- Székesfehérvár-Budapest/, a 44-es/Pusztaszabolcs-Börgönd-Székesfehérvár-Szabadbattyán/ és a 45-ös/Sárbogárd-Székesfehérvár/ vonalak. Székesfehérvár Közép-Európa legősibb városainak egyike, a hajdani magyar királyi székhely. A királyok koronázásának, az uralkodó esküvőinek, a törvénylátó napoknak helyet adó település ma főiskolákkal rendelkező nemzetközi ipari város. Az évszázadok pusztításai ellenére híven őrzi múltjának értékeit, a megmaradt emlékeket a mai kor létesítményeivel gazdagítja. Székesfehérvár Mezőföld lankáira épült, melyből a Bakony és a Vértes által kialakított mocsárvilágból szinte szigetszerűen emelkedik ki. A Dunántúl egyik központja, Budapest és a Balaton között félúton található. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem. Ma is jól ismert nevét Alba Regia a magyar középkorban kapta. Jelentése a keleti nomád népek hagyományát őrzi, mely szerint a fehér szó „szabad”, uralkodó várost, illetve népet jelöl. A mai Fehérváron és környékén volt honfoglaló Árpád vezérnek és törzsének első szálláshelye. A vidék akkor kapott nagyobb rangot, amikor Géza nagyfejedelem a jól védhető mocsarak közötti szigeten építette ki fejedelmi székhelyét. A mai belváros közepén épült meg az ország egyik kőtemploma, amelyet kis kővárral vettek körül. I. Szent István építette fel az első székesegyházat és a királyi palotát. A bazilikában őrizték az ország levéltárát és kincstárát. A királyi koronázások rendje kezdettől Fehérvárra kötődött. Fél évezreden keresztül, 1527-ig itt koronázták a királyokat és jórészt itt is temették el őket. Itt voltak a királyi esküvők, a királyi korona őrzése, az állami élet jelentősebb eseményei. István király e városban tartotta a törvénylátó napokat, amelyekből az országgyűlések fejlődtek ki. 1222-ben a székesfehérvári országgyűlés kényszerítette II. Andrást az Aranybulla kiadására. A középkori Város a török időkben pusztult el. 1543-ban került a város a török kézre, és rövid megszakításokkal 1688-ig a hódítók birtokolták. 1601-ben kényszerültek feladni a törökök Székesfehérvárt. Az ősi székesegyházban elhelyezett lőportárat felrobbantották, ekkor égett le a bazilika és a királyi palota. A török hódoltság idején elnéptelenedett várost és környékét a XVIII. században telepítették be újra a magyarok mellett, főleg szerbekkel és németekkel. Püspökségét Mária Terézia alapította 1777-ben. A barokk időkben nagyarányú építkezések folytak a városban. Székesfehérvár mai képét jórészt ez, illetve következő klasszicista kor teremtette meg. A barokk város gazdagságát jelzik az egyházi építészet remekeinek számító templomok, méltóságteljes paloták, és az egykori parasztházak.   Újraalakultak a régi híres iskolák, melyek a törökök előtti időkben Székesfehérvárt az ország egyik fontos iskolavárosává emelték. Székesfehérváron diákoskodott Vörösmarty Mihály, Vajda János és Ybl Miklós. Emléküket a város szobrokkal, emléktáblákkal örökítette meg. Kulturális vezető szerepe volt Székesfehérvár színházának, melynek ma saját társulata van. A II. Világháborúban súlyos károkat szenvedett a város. A harcok végső szakaszában háromszor cserélt gazdát, és ennek során 7200 házból mintegy 600 megsemmisült vagy megrongálódott. Napjainkig ennek a pusztításnak az utolsó nyomait is sikerült eltüntetni. Az elmúlt években felgyorsult a belváros rekonstrukciója. Egész háztömbök, utcarészletek kapták vissza eredeti szépségüket. A hajdan szerbek lakta Rácváros újjáépítése nemzetközi elismerést szerzett a városnak, Európa Nostra- díjat kapott érte. A nemzetközi üzleti élet vezetői egyre gyakrabban keresik fel a várost. Székesfehérvár az utóbbi években ipari központtá vált. Az értékes látnivalókon, műemlékeken, múzeumokon, képtárakon kívül hangulatos éttermek, kényelmes szálláshelyek és szórakozóhelyek várják az idelátogatókat.
Az 1235-ben épült Szent István-székesegyház gótikus eredetű, a Géza fejedelem sírja fölé emelt templom helyén áll. Mai formája 1778-ra alakult ki.
A Szent Anna-kápolna gótikus stílusban épült 1470-ben.
A barokk stílusú karmelita templom 1748-ban készült el.
A felsővárosi római katolikus templom 1840-ben épült.
A rác templom 1771 óta a város dísze.
A Nepomuki Szent János-templom 1751-ből való.
A püspöki palota copf stílusban 1801-ben épült.
A városháza barokk stílusban a XVII. században készült el.
A megyeháza klasszicista stílusban épült.
A romkert, a templom és a középkori városfalak maradványaival az egykori 1018-1038 között épült bazilika helyén található.


http://kd.bloglog.hu/page/12/