Kistamási 145 lakosú község Szigetvártól 10 kilométerre, délnyugatra fekszik. A település neve az írott forrásokban először 1554-ben Kistomás néven bukkant fel. A szájhagyomány szerint a későbbi lakosok csak a tatárjárás után kezdtek itt letelepülni. A török hódoltság idején folyamatosan lakott helynek számított és lakói mindvégig magyarok voltak. A Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, majd ismét magyarok népesítették be.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Merenye 338 lakosú község Szigetvártól 10 kilométerre, északnyugatra fekszik. A község feltehetően csak az Árpád-kor kezdetétől volt lakott hely. Az első írásos említése 1192-ből való. A falu neve a szláv eredetű Mrnja személynévből származtatható. Zágrábtól északnyugatra található egy hasonló nevű Merenje község is. Egy 1417-ből származó írás szerint a község a budai káptalan birtoka volt. A török uralom ideje alatt végig lakott falu volt, és a XVII. század végére a környék legnagyobb lélekszámú magyar településévé vált. A falu északkeleti részén a török időkben egy mecset állt. A község és környéke a történelem folyamán a Batthyányiak, majd gróf Széchenyi Lajos és László, később pedig Festetics Imre birtoka volt.
A település műemlék jellegű református temploma 1781-ben épült.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Molvány 220 lakosú község a 60-as/Nagykanizsa-Pécs/ vasútvonal mentén, Szigetvártól 6 kilométerre, délnyugatra fekszik. Az írott forrásokban 1360-ban említették a község nevét először: Milwan alakban. 1360 és 1470 közt a patai uradalomhoz tartozott. A török fennhatóság idején lakóinak nagy hányada elmenekült, de néhány család továbbra is ott maradt. Az 1836.évi kolerajárványban a lakosságának mintegy háromnegyed része meghalt.
A község műemlék jellegű, barokk stílusú református temploma 1828-ban épült.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Nemeske 289 lakosú község Szigetvártól 7 kilométerre, nyugatra fekszik. Temploma a XVII. századból való határában, horgásztó terült el. A faluhoz tartozik Görösgalpuszta a XIII. századi Nádasy, később Stephaich család kúriájával. A török időkben nádrengetegként ismert vidék adott otthont a török elől menekülő köznemesi lakosságnak. Valószínű, hogy innen származik a település mai neve.
Késő barokk református temploma az 1700-as években épült. Említést érdemel Görösgal római katolikus plébániája is.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szentháromság templom
Tótszentgyörgy 193 lakosú község Szigetvártól 6 kilométerre, nyugatra fekszik. A települést először 1283-ben említik az írásos források Scengurg névalakban. Az önálló plébániahivatal alapján feltételezhető, hogy korábban jóval nagyobb lélekszámú volt a település. A török időkben elnéptelenedett, mivel lakossága templomát lebontva, annak anyagát a szigetvári várba építve az erődítménybe menekült. A 1500-as években Felvidékről érkező tótokat telepítettek, akikről a település nevének előtagját kapta.
A XVIII. század végére már annyi református magyar is visszaköltözött, hogy önálló templomot emeltek 1793-ban barokk stílusban.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
