Gilvánfa 375 lakosú község Sellyétől 12 kilométerre, északkeletre fekszik. Az első régészeti emlékei a korai rézkorból származnak. Az írásos forrásokban 1410-ben szerepel először. A török hódoltság alatt lakott település, az Istvánffy család birtokához tartozott. 1970-től őslakossága csökkent, és egyre több cigány család költözött be.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Gyöngyfa 138 lakosú község a 61-es/Szentlőrinc-Sellye/ vasútvonal mentén, Szentlőrinctől 11 kilométerre, délre fekszik. 1929-ben alakult Hernádfa és Rónádfa összevonásával. A Hernádfalva névre 1378-ból, a Lórándfalva névre / a Rónádfa névelőzményére / 1542-ből van írásos adat.
A két település határvonalán áll az 1826-ban épült kazettás mennyezetű, copf stílusú református temploma.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Kisasszonyfa 235 lakosú község Szentlőrinctől 15 kilométerre, délre fekszik. A község nevére utaló első írásos emlék 1370-ből származik. Középkori neve Kisasszonyfalva.
Itt található az Istvánffy család ősi kastélya, ahol Istvánffy Miklós, Magyarország egyik nádora született.
A lakosság döntő többsége római katolikus vallású, templomuk 1765-ben épült.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Kisboldogasszony-templom
A templom 1765-ben épült.
Magyarmecske 338 lakosú község, Szentlőrinctől délre, 12 kilométerre fekszik. Már az őskor idején is lakott területről van szó, melyet egy előkerült rézcsákány bizonyít. Első írásos említése 1332-ben történik. 1542-ben Meche, 1557-ben Mecske néven szerepel. A török idők alatt népessége szinte teljesen elpusztult. Magyarmecske lakosságának döntő többségét alkotó református gyülekezet temploma 1839-ben épült, de leégése miatt 1841-ben klasszicista stílusban újra kellett építeni. A kisebbségben lévő római katolikusok kápolnája mintegy 150 évvel ezelőtt épülhetet
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Kápolna
Magyartelek 245 lakosú község, Szentlőrinctől délre, 13 kilométerre fekszik. A település Beltelek néven a XIII. századtól szerepel a középkori oklevelekben. Egy időben Istvánffy birtok, majd Batthyány, később Czindery uradalom, a XIX-XX. századfordulón Dezséri Országh László a földbirtokos és az udvarház ura. Fekete márvány síremléke a temető dísze.
Arborétuma természetvédelmi terület. A szemet gyönyörködtető a ligetes legelője, melynek sarkában festői szépségű tavacska található.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Iskolakápolna
