Almáskeresztúr 103 lakosú község Szigetvártól 15 kilométerre, északkeletre fekszik. A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur néven. A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték; s jelenlegi nevén 1902-től ismerik. Az 1700-as évek végétől németek lakták. Őket a II. Világháború után kitelepítették, és felvidéki magyarokat költöztek a helyükre. A falu egykori birtokosai a Batthyány család, a Biedermann család, a Kammerer család voltak.
A látnivalói: Johe Galéria, az Elekmajorban álló neoklasszicista homlokzatú Kammerer-kúria.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szűz Mária neve kápolna
A kápolna 1898-ban épült.
Mozsgó 1109 lakosú község, Szigetvártól 10 kilométerre, északra fekszik. A későbronzkor idején már lakott hely volt, majd a kelták és a rómaiak érkeztek erre a vidékre. Az Árpád-kor idején magyarok telepedtek le a környéken. Az írásos emlékekben a község neve először 1330-ban bukkant fel Domburou alakban. A település először a Viszlai, majd a középkor végén a Tinódi család birtoka lett. A törökök kiűzését követően a Batthyányiak birtokának része volt, majd a Biedermann család lett az új birtokosa. A mai község területén a XIV. században Szentmiklós néven puszta volt, amely plébániával is rendelkezett, de a török harcok során szinte teljesen elpusztult. A XVIII. század elejére teljesen elnéptelenedett. 1726 táján horvát és német családok kezdték benépesíteni, a XVIII. század közepén újra németek érkeztek. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni. Közigazgatásilag Szigetvár és a tőle északra fekvő települések köztük Mozsgó is egészen 1950-ig Somogy megyéhez tartozott, csak azt követően csatolták Baranyához.
A Magyarok Nagyasszonya római katolikus temploma 1746-ban épült, román stílusú szentélye barokk stílusban, gróf Batthyány Károly építette majd 1876-ban neoromán stílusban újjáépítették.
A volt Biedermann-kastély klasszicista stílusú épület. A kastély parkja védett.
A XVIII. században épült volt uradalmi magtár, ma ipari műemlék jellegű épület.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Magyarok Nagyasszonya templom
A templom 1746-ban épült barokk stílusban, ezt 1876-ban neoromán stílusban átalakították.
Szulimán 287 lakosú község a 67-es főközlekedési út mellett Szigetvártól 10 kilométerre, északra fekszik. Már a rézkori péceli kultúra (i.e. 2100-1900) és a bronzkori Somogyvár-vinkovci kultúra által is lakott terület volt a Zselic felszabdalt, vízfolyásokban bővelkedő déli lejtője, ahol a kedvező természeti feltételek megtelepedésre bátorították az embereket. Első írásos formája is a mezőgazdasági művelésre utal, hiszen a Zelewmal alak 1403-ból a szőlővel beültetett hegyoldalt (szőlőmált) jelentett. Jelentőségét plébániája is jelzi, amely a mohácsi vészig fennállt. A török időszak óta horvát-magyar lakosság lakta, s közéjük fokozatosan németek települtek. Számuk csak a második világháborút követően esett jelentősen vissza. Helyüket szlavóniai, felvidéki és környékbeli magyarok foglalták el. A település birtokosai között kell említeni Török Bálintot, a Balogh, a Batthyány és a Biedermann családot.
Római katolikus templomát 1890-ben emelték.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szent Mihály arkangyal-templom
