Nagynyárád község egy dél-baranyai kis település, közel a horvát határhoz. A Bólytól 4 kilométerre, délkeletre fekvő települést érinti a 65-ös/Pécs- Mohács/ vasútvonal. A falu szép környezetben fekszik, dombok, völgyek tagolják területét. Lakóinak száma 875 fő, melynek 60 %-a német anyanyelvű, s még ma is beszélik a nyelvet, egy különleges helyi tájszólásban, ami egy idegennek kissé régiesen hangzik. A német nyelv és kultúra így fontos része a falu életének. Őseik, a német betelepülők az 1720-as években jöttek Hessen tartományból, Fulda környékéről. Története a XI. század végéig nyúlik vissza, amikor a település Szent István birodalmának része volt. Uralkodott e terület fölött I. László, Endre majd 1234 után püspöki birtok lett. A török uralom ideje alatt a falu elnéptelenedett, majd I686 után főleg rácok, s a XVIII. század elején pedig német telepesek telepedtek 1e.1727-ben a falu 828 lelket számlált, 1830-ban pedig már elérte az 1238-at. Nyárád, a kezdetektől fogva mezőgazdasági település volt, Az ipar csak akkora méreteket öltött, hogy a mezőgazdaságot kiszolgálja. A község határaiban az ország egyik legjobb minőségű földjei találhatók, 40-45 aranykoronásak. A kárrendezések után a földtulajdonosok nagy része bérbe adta földjét a helyi termelőszövetkezetnek, egy páran mégis próbálkoznak saját műveléssel. Elsősorban gabonaféléket és kukoricát termelnek, ami itt igen bőven terem. 1997. májusában a cserekapcsolatok ápolásáért ” Európa díjat ” vehettek át Bécsben, Magyarországon elsőnek dicsekedhetnek ezzel a neves kitüntetéssel. A művelődési otthonban találtak helyet a civil szerveződések, így: a Nagynyárád- Grol3naarad Magyar Német Baráti Kör, a Nyugdíjasok klubja a Nagynyárádi Vendégváró Kör, a Polgárőrség, a Nagynyárádi Kolping Egyesület, a helyi Sportegyesület. A közösségi élet elindítója és motorja a baráti kör, mely már 1976 óta működik, s fő célja a helyi hagyományok felkutatása és megőrzése. A német énekkar és tánccsoportok számos régi szokást elevenítettek fel, mint a szüreti bál, a búcsúfa-állítás, a német lakadalmas. Ezek a rendezvények ma turistacsalogatók is. Szerencsére a községben él Sárdi János, a híres kékfestőmester, aki az országban élő 4 kékfestő között a legaktívabb. Idős kora ellenére nagy szeretettel mutatja meg az évente 8-10 ezer turistának a műhelyét, s meséli el az ősi mesterség titkait. A több, mint 400 régi és új mintájával gyönyörű abroszokat, kötényeket, szetteket, méterárut készít, melyekből aztán nagyon sok népi együttes ruhát varratott tagjainak. Ezt a lehetőséget használták ki a hagyományőrző együttesek, amikor a turistacsoportoknak bemutatják a német lakodalmast. Ez egy órás program, ahol a táncosok és énekesek népviseletbe öltözve elevenítik fel, hogy a háború előtt milyen volt egy régi, német lakodalmas. Ebben a programban mutatják be a gyönyörű, szép, barokk stílusú templomát, amelyet Mária Terézia építtetett, s 45 méter magas tornyát már messziről láthatja az idelátogató. A templomban megszólal az orgona, a kórus a régi esküvői dalokat énekel. Majd a lakodalmas a művelődési otthonban folytatódik, ahol helyi specialitású ételekből készül a vacsora, majd tánc követi a mulatságot. Egyik ilyen rendezvényen vetődött fel a kérdés egy turista szájából; ” Miért kell elmenni, miért nem lehet itt aludni? ” Hamarosan létrehozták a Nagynyárádi Vendégváró Kört, melyben 15 család vesz részt. A családokban összkomfortos szobákat, lakrészeket adnak ki a turistáknak, s magyaros vendégszeretettel, ízes étkekkel és jó borokkal kínálják az idetátogatókat. Az elmondott látnivalókon kívül még egy színvonalasan berendezett népművészeti boltban régi tárgyakat nézhetnek meg, s szinte az egész országból a leghíresebb kézművesek darabjaiból vásárolhatnak az idelátogatók. Akinek kedve van, s szívesen horgászik, az a falu két oldalán lévő horgásztóban foghatja a halakat. A község két szép pincesora arra készteti a vendégeket, hogy betérjenek a pincékbe, s megkóstolják milyen nedű van benne, amit a helyi gazdák szívesen tesznek. Büszkén mutatják meg a pedagógusok és a gyerekek közös munkáját, melynek eredménye egy szépen berendezett régi osztályterem Itt helyet kaptak a régi padok, régi iskolai használati eszközök, füzetek, könyvek, térképek stb. A baráti kör kezdeményezésére számos német nyelvterülettel alakult ki barátság, s a Hessen tartománybeli Neukirchen/ Seigertshausen községgel pedig hivatalos partnertelepülési kapcsolat. Jelenleg egy osztrák kapcsolat kiépítésén szorgoskodnak, a Stájerországban lévő Vasolsberggel. A kapcsolatok lehetővé teszik sok ember számára a német nyelv gyakorlását, a másik országba való utazást, hagyományaik, szokásaik megismerését, az emberekkel való kapcsolatot, saját látókörük bővülését. A helyi nyugdíjasok klubja 1983 óta működik, s nagyon sok rendezvénynek aktív szereplői és segítői. Nélkülük nem lehetett volna a tánccsoportok és az énekkar ruháit elkészíttetni, ok voltak akik nagy szorgalommal, szakértelemmel és sok-sok szeretettel készítettek el minden egyes darabot. Ma is részt vesznek a csoportok fogadásában, az öltöztetésben, a régi dalok,
táncok felkutatásában, archiválásában. A településen szinte mindenki katolikus. Az alig 20 főre tehető reformátusok is a katolikus templomba járnak istentiszteletre. A reggelenként tartott miséken az átlagos résztvevő 30-40 fő, ahol nemcsak a népviseletbe öltözött asszonyok, hanem egyre több fiatal is megtalálható. A vallásosságnak eredménye az is, hogy megalakult a helyi Kolping család, ahova igyekeznek
minél több lakost bevonni. Minden sportot kedvelő fiatal és idősebb tagja a hivatalosan nemrég bejegyzett sportegyesületnek. Legfőképpen a labdarúgásnak hódolnak az itt élők, akik nyáron a futballpáIyán, míg télen a szép tornateremben gyakorolhatnak Aki szeretné a szép falut, az itt élők vendégszeretetét megismerni és élvezni a jó nyárádi borokat, akkor ez a település ideális hely a pihenni vágyók számára.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
