Márok 560 lakosú község a 65-ös/Pécs-Mohács/ vasútvonal mentén, Villánytól 4 kilométerre, keletre fekszik. A településnek már a bronzkor korai szakaszától kezdve voltak lakói. Az i.e. III.-IV. században kelták éltek itt, őket pedig a rómaiak követték. A település neve először 1328-ban bukkant fel a korabeli iratokban: Morouth. A helység mai neve a Márk személynévből eredeztethető. Az 1561-ből származó okiratban már Maarok néven van feltüntetve, s akkor a település Heniey Miklós birtoka volt. A török hódoltság idején a korábbi magyar lakosság elhagyta a községet, helyükre néhány szerb család érkezett. A németek betelepülése 1719-ben kezdődött. A faluban a XIX. század közepéig kizárólag németek éltek, a század második felétől azonban már néhány szerb és magyar lakosa is volt. A II. Világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére 1946-ban az ország más-más részeiről, 1948-ban a Felvidékről érkeztek családok.
A település mai római katolikus templomát 1793-ban építették, és Szent Simon és Júdás-Tádé apostolok tiszteletére szentelték fel.
A falu második temploma 1901-ben készült el Szent Márton tiszteletére.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent Márton-templom

A templom 1901-ben épült

Szent Simon és Júdás-templom

A templom Esterházy László gróf pécsi püspök ideje alatt épült 1793-ban, barokk stílusban. A templom műemlékvédelem alatt áll. A szentély a templom végében, márványból van kialakítva. Az egész templom oldala és mennyezete díszes festményekkel, aranymintázattal van kifestve, amit sajnos átmeszeltek. A templom tornyában 5 harang volt. A legnagyobb, aminek súlya 500 kg, még ma is megvan, 1867-ben vették Hubert Mihály plébános hagyatékából. A másik 4 harang az első vh. áldozata lett - a Habsburgok elvitették ágyúöntéshez. A templom 1793. október 23-án lett felszentelve. Ehhez a pécsi püspök Rómából megkapta Szent Simon és Júdás relikviáit, barokk ezüst foglalatban, melyek a templomban vannak.