Illocska 271 lakosú község Villánytól 13 kilométerre, délkeletre fekszik. A község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza néven. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török hódoltság alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek vissza. A falu magyar eredetű Újlak nevét a XVIII. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsak délszlávok lakta Csat községgel. A XIX. század utolsó felében néhány magyar család is megjelent a településen. Az 1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős része Jugoszláviába települt át. A II. Világháború után pedig több német családot kitelepítettek a községből. A lakosság katolikus és ortodox vallású.
A műemlék szerb templomot 1908-ban építették, és ebben a században két alkalommal javításokat is végeztek rajta.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szent Márton-templom
A templom 1892-ben épült.
Kislippó 317 lakosú község Bólytól 18 kilométerre, délre fekszik. A helység első írásos említése 1274-ből való; s akkor Lypow a neve. Ez a név az akkor szomszédos Lippót is jelentette. A XIX. század első felében jött létre Lipovica puszta, melynek lakói először római katolikus délszlávok és magyarok voltak; később pedig németek is érkeztek. A XIX. század végén a kisházasok alkotta Lipovica községgé alakul, és méretei miatt a Kislippó nevet kapja. 1843-1938-ig Frigyes és Albrecht főhercegek birtoka volt. 1949-ben megalakult a Károlymajori Állami Gazdaság, amely 1961-ben a Bólyi Állami Gazdasághoz került. Ettől az időszaktól kezdve a környék fő megélhetési formája a mezőgazdaság. Az ország számos területéről érkeztek fiatalok, akik itt munkát vállalva és letelepedve családot alapítottak.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Lapáncsa 208 lakosú község Villánytól 8 kilométerre, délre fekszik. Mellette folyik el a Karasica folyó és szakad kisebb vízfolyásokra. Már a X., XI. században lakott volt, erre a Dreispitz-dűlőben feltárt sírok utalnak. A település neve írott forrásokban először 1349-ben bukkant fel először Lappanch alakban. A név feltehetően a magyar lapály, mocsaras terület szavakból eredeztethető. A középkorban még Gátvége néven is szerepelt, mivel itt végződött a Dunától húzódó gát. A XIX. században végzett ásatások leletanyagának bizonysága szerint a török időkben Magyarbóly és Lapáncsa közt nagy csata folyhatott. A környék először a Veterán család, majd később az Eszterházyak birtoka lett. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, és 1760 körül német lakossággal népesítették be. 1850-ben római katolikus magyarok érkeztek ide.
Római katolikus templomát 1781-ben szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szeplőtlen Fogantatás-templom
A templom 1781-ben épült.
Magyarbóly 1108 lakosú község a 66-os/Magyarbóly-Villány/ vasútvonal mentén, Villánytól 6 kilométerre, délre fekszik. A község már a római időkben is lakott volt, illetve a falu határában húzódott a rómaiak legfontosabb hadiútja. Magyarbóly neve az írott forrásokban 1287-ben bukkant fel először Boyad alakban. Anonymus krónikája szerint a területet Boyta vagy Bója vezér kapta, aki Ete fővezér törzséhez tartozott. A települést sokáig a Bólyai család, majd a Kórogyi család birtokolta. A XV. században ők alapították meg Magyarbólyban a ferencesrendi kolostort. Hosszú évtizedeken keresztül itt működött a rend főiskolája, amelynek nemcsak szerzetesek, hanem világi hallgatói is voltak. A falu a török uralom idején mindvégig lakott maradt, lakói magyarok voltak. A környék a virágkorát a XV. században élte, különösen borairól és kereskedelméről volt híres. 1696-ban már szerbek is éltek itt. A Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett, majd a XVIII. század első harmadában népesedett be ismét. 1755-től német telepesek érkeztek. Így a XIX. század első felére egy soknemzetiségű és vegyes vallású falu alakult ki.
A község evangélikus templomát 1854-ben kezdték építeni, és 1858-ban szentelték fel. Legértékesebb műkincse Madarász Viktor utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe.
http://dd.bloglog.hu/page/6/
Szent Erzsébet-templom
A templom 1949-ben épült.
