Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Kozármisleny- 2013. július 31. 16:05 - Lothárd-Magyarsarlós

2016. november 09. 10:15 - Andre Lowoa

Kozármisleny 4092 lakosú város Pécstől 5 kilométerre, délre fekszik a Pécs-Villány összekötő út mentén. Az eddig ismert írott források először 1542-ben említik: Hozwtoth alakban. A terület a középkorban a Györgyéni kolostor, majd a pécsi káptalan, később pedig a pécsi pálosok tulajdona volt. A török hódoltság alatt lakott hely volt, és csak a felszabadító háborúk idején néptelenedett el. Még a XVII. század elején is lakatlan volt. A környék magyar falvaiban élők 1729-ben népesítették be újra.


http://dd.bloglog.hu/page/7/



Lothárd 271 lakosú község Pécstől 12 kilométerre, délkeletre fekszik. Feltételezések szerint a honfoglalás előtt a frank-szláv őrgrófság fontos települése lehetett. A XII. században francia-vallon családok érkeztek. A településre utaló első írásos említés 1305-ből való, amikor még Lotharth néven szerepelt. A feljegyzések szerint 1395-ben Mihály és Ferenc lothárdi középnemesek birtokolták, 1487-ben pedig a pálosrend tulajdonába került. Kolostoruk a török hódoltság alatt teljesen elpusztult. A XVIII. század végén Batthyány-birtok, amelynek népessége többségében horvát származású. A magyarok a XIX. század közepén telepedtek itt le.
Az 1902-ben épült harangláb mellé 1992-ben elkészült az új templom is.

http://dd.bloglog.hu/page/7/


Iskolakápolna





Magyarsarlós 346 lakosú község az 57-es főközlekedési út mellett Pécstől 8 kilométerre, délkeletre fekszik. Az első írásos emlék az 1109-ből származó okirat, amely Serlous néven említi. Ekkor ugyanis a Veszprém-völgyi apácák birtokaként tartották nyilván. 1224-től a pécsváradi bencés apátság birtokába kerül a bányával és malommal rendelkező település. Az 1500-as évek közepétől már a pécsi káptalan tulajdonában volt. A török uralom alatt valószínűleg folyamatosan lakott volt, lakói magyarok voltak. Egy 1773-ból származó oklevél már Magyar Sórós néven említi az akkori falut. A XVIII. században az akkori lakossága mellé sokácok költöztek, a század második felére pedig már délszlávok tették ki a falu lakóinak többségét. Német családok a század végén jelentek meg a településen.
A műemlék jellegű katolikus templom 1793-ban barokk stílusban épült.

http://dd.bloglog.hu/page/7/


Szűz Mária Szent Neve-templom


A templom 1792-ben épült, barokk stílusban.

komment
süti beállítások módosítása