Mecseknádasd 1663 lakosú község a 6-os főközlekedési út mentén, Bonyhádtól 11 kilométerre, délnyugatra fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolit korban is voltak lakói. A római birodalom idején itt vezetett át az Eszéket (Mursa) Pécsen (Sopianae) át Budával (Aquincum) összekötő kereskedelmi és hadiút. Első írásos említése egy 1235-ből származó, II. András által kiadott okiratban található. A XIV. század elején a pécsváradi apátság jobbágyai lakják, majd a tolnai főesperességhez került. A területet 1470-ben Janus Pannonius szerezte meg a pécsi püspökség számára. A török fennhatóság idején a település városi (oppidum) rangra emelkedett. A XVIII. század elején az őslakos magyarok Váraljára és Zengővárkonyra költöztek át, helyüket pedig német telepesek foglalták el. A II. Világháború előtt a lakosság szinte teljes egészében német volt, magyarok alig laktak a faluban. A háborút követően mintegy 200 családot telepítettek ki, és helyükre először Zalából és Debrecen vidékéről, majd a második hullámban a Felvidékről költöztettek át magyarokat.
A Szent István-templom a XIV. században épült. Az ásatások során a templomot övező fal maradványait, továbbá a falon belül egy négyzetes alaprajzú torony falmaradványait is megtalálták. Mindkettő védelmi célokat szolgált, és a XV-XVI. században épülhetett. A hagyomány szerint Szent István király fiát, Imre herceget itt ölte meg vadászat közben egy vadkan.
A másik római katolikus templom 1771-ben építették barokk stílusban.
A Fájdalmas Szűz Mária-kápolna és kálvária későbarokk alkotás.
A Vértizzadó Krisztus-kápolna 1749 körüli évekből való.
A Havi Boldogasszony-kápolna barokk stílusban 1770 körül épült.
A volt püspöki-kastély barokk stílusú, 1751-1753 körül Klimo György pécsi püspök építtette.
A magtárat is Klimo pécsi püspök építette. Később átalakították.
A nemzetiségi tájház a falu és környék német lakosságának hajdanán volt életét mutatja be.
Rövid séta vezet a Réka-vár romjaihoz, ahol Szent Margit skót királyné született.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Szent György-templom
Szent István király-templom
Óbánya 146 lakosú kelet-mecseki község, Pécsváradtól 12 kilométerre, északkeletre fekszik. A községben a XVIII. század óta folyamatosan működnek német fazekasműhelyek, amelyek dísz- és használati tárgyakat készítenek.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Boldogságos Szűz Mária Anyasága-templom
A templom 1850-ben épült.
Ófalu 362 lakosú község, Pécsváradtól 13 kilométerre, északkeletre fekszik a Mecsek északkeleti lábánál. A megye keleti határánál fekvő település első írásbeli említése 1426-ban történik Ofalu néven. A Mecsek keleti nyúlványai között húzódik meg e baranyai zsáktelepülés. A falu életében az erdőhöz kapcsolódó foglalkozások fejlődtek ki, a fafeldolgozás és a fafaragás. Különösen a székkészítők munkája érdemel figyelmet. A betelepülő németek építészeti emlékei is megtalálhatók - egyre csökkenő számban - a faluban.
A XIX. században épült német nemzetiségi tájház az itt élő lakosság faesztergályos és székes mesterségét mutatja be.
http://dd.bloglog.hu/page/7/
Páduai Szent Antal-templom
Az ófalui katolikusok 1888-ban határozták el, hogy saját templomot építenek, de mindössze 1500 korona állt rendelkezésükre. A hiányzó összeget a megyére kiterjedő adománygyűjtés révén kívánták összeszedni, melyre engedélyt is kaptak. Két különösen nagylelkű adományozó volt, Walter Antal pécsi kanonok, aki a közeli Cikón született (1939-1916), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, aki a falu birtokosa volt.
A templom építésében természetesen a falu lakói is részt vettek. Az építést Horváth János helyi építőmester vezette, mely 1904-ben fejeződött be, és június 13-án a pécsi megyés püspök szentelte fel a templomot. Utolsó felújítása 2004-ben volt.
