Hidas 2316 lakosú község az 50-es/Dombóvár-Bátaszék-Baja/ vasútvonal mentén, Bonyhádtól 7 kilométerre, délnyugatra fekszik. Az egykori Hydas, Baranya megye északkeleti csücskében, a ma Völgységi-pataknak hívott víz mellett fekszik, amelyről a település a nevét kapta. A Nemzeti Múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint már a csiszolt kőkorban lakott terület volt. Időszámításunk előtt 590-ben kelták éltek itt, akiket a rómaiak követtek. A honfoglalást követően Ete törzse telepedett itt le. Hidas a török hódoltság előtt a pécsi püspök fennhatósága alatt állt, de 1564-ben már szigetvári várbirtok volt, majd a törökök kiűzése után a kincstár kezelése alatt álló birtok lett. A török időkben a település lakossága jelentősen megfogyatkozott, illetve a környékbeli falvak lakói is itt találtak menedéket. A hódoltságot követően a magyarok mellé görögkeleti szerbek települtek be, akik Ráchidas települést népesítették be. A XVIII. század elején katolikus szerbek költöztek ide, de még a század végén el is hagyták a települést. A XVIII. század második felében megindult a németek betelepülése, s ezután a három nemzetiség három kis falurészben különült el. A II. Világháborút követően a németek kitelepítése több mint 1500 főt érintett. Helyükre református bukovinai székelyeket telepítettek. A település egykori, s ma is itt élő magyar lakosságának és többféle nemzetiségének néprajzi értékeit a helyi tájház mutatja be, hagyományaikat pedig a hidasi Hagyományőrző Tánccsoport ápolja.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Szent Kereszt Felmagasztalása-templom

A templom Hidas község ún. "magyarfalui" részén áll. 1784-ben, copf stílusban épült. A templomban van a falu egykori földesurának, Kajdacsy Antalnak márvány síremléke. A templom műemléki védelem alatt áll.