Cserkút 414 lakosú település a 40-es/Pécs-Pusztaszabolcs-Budapest/ vasúti fővonal mentén, Pécstől 6 kilométerre, nyugatra fekszik a Mecsek lábánál. Történelme a teltételezések szerint még a magyarok honfoglalásának, Kárpát-medencei bejövetelének idoszakához fűződik. Első írásos emléke azonban 1291-bol származik. amely a Cherkuth néven említett falu nemesembereiről egy per tanúiként szól. A XIV. században már önálló plébániával is rendelkezett a település. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén maradtak fenn írásos dokumentumok. 1565-ben például 6, 1582-ben pedig már 11 háztól szedtek adót az oszmán defterdárok. A három cserkúti jobbágytelek után 50-50 dénár volt a summa. A gazdasági növekedés eredményeként a XIX. század második felében már mintegy 400-an lakták a falut, amelyben a középkortól egészen XX. század derekáig tartott fenn birtokot a pécsi káptalan. Szülötteit a kezdetektől ’színmagyarnak’ tudják.
Kissé bővebben is érdemes kitérnünk templomára: a cserkúti római katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhajós, donga boltozatú templom belsejében félköríves szentélyt őriz. Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya. amelyen nincs és nem is volt ajtó. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról freskókkal díszített bejárat. A templomhajó áttörettén északi talán hosszúkás, téglalap alakú szelvényen a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható. A pazarul díszített félköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, fölötte jobboldalán feltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Keresztelő Szent János-templom

Az egyhajós Árpád-kori templom román stílusban épült a XII. században. Tornyát a XIV. században építették hozzá. Ugyanebben az időben készültek a freskók, melyek ma töredékként láthatóak. A hajó északi falán felül az apostolok, alul a szenvedő Krisztus és Szent Mihály, mellette Szent Miklós, a XIII. század 2. feléből. A déli oldalon Szent György (1335-ből), a diadalív csúcsán az ítélő Krisztus.

Kapuzata a hajó háromablakos déli falán nyílik. Felújítására a XVIII. és a XIX. században is sor került. A sekrestye barokk stílusú. Utoljára 1967-1971 között lett felújítva.

Kővágószőlős 1332 lakosú község, Pécstől nyugatra fekszik a festői Jakab-hegy lábánál. A falu fölé magasodó Babás-szerkövek mellett említést érdemel a millenniumi kereszt, a pálos kolostor és egy a római korból fennmaradt villa romjai. Még a XII. században, tekintélyt parancsoló méretben épült templomtornya ma is áll, melyhez 1763-1772 között későbarokk stílusú templomot építettek. Kiemelkedően értékes, történelmi látványosságnak sem utolsó berendezési tárgyai ma is védettséget élveznek. Az 1950-es években kezdett, mára felhagyott uránbányászat kezdetleges és az utolsó időkben is használatos gépei, berendezései és mindazon értékek, melyek a helyi bányászattal kapcsolatosak a Bányászati Múzeumban, a falu múltját megelevenítő eszközök a Helytörténeti Kiállítóteremben tekinthető meg.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Sarlós Boldogasszony-templom

A templom 1772-ben épült.