Barcs 12316 lakosú város a 6-os és a 68-os főközlekedési utak találkozásánál és a 60-as/Nagykanizsa-Pécs/ és a 62-es/Barcs-Villány/ vasútvonalak mentén fekszik a Dráva folyó bal partján. Természetes határa a Dráva folyó, amely nemcsak élelemforrás, útvonal, de természetes védővonal is volt évezredeken keresztül. Barcs neve először Mária királynő egyik oklevelében olvasható 1389-ből. Pár évtizeddel később a Marczali-család birtokába került, akik egyik központjukká tették. A rév és a kereskedelmi útvonal miatt fontos hadászati jelentőséggel bírt. A törökök várat építettek, melyet Zrínyi Miklós téli hadjáratakor, 1663/64 telén felgyújtottak. A XVIII. századtól az egész környék a Széchenyiek birtoka lett, akik 1779-ben Barcsnak mezővárosi jogot szereztek. A település ezután gyorsan fejlődött, felépült a Dél-Dunántúlt ellátó sóház, a plébánia, céhek alakultak, lakossága megháromszorozódott. A XIX. század második felében a drávai gőzhajózás, a vasúti közlekedés megindulása újabb lökést adott a fejlődésnek. Két évtized alatt Magyarország egyik legforgalmasabb kereskedelmi helyévé vált. Csak gabonából 4 millió mázsa volt az évi átmenő forgalom. 1918 őszén szerb megszállás alá került, melyből csak a trianoni békeszerződés után szabadult fel. Barcs határváros, a Dráva határfolyó, a pezsgő életű városból pedig álmos kisváros lett. A II. Világháború után szétrombolt helység maradt, az 1950-es évek politikája elszigetelte. A fejlődés az 1960-as évek közepén indult el. Ipartelepítés, a középfokú oktatás elindítása, a Dráva-híd újjáépítése és megnyitása, az infrastruktúra fejlesztése, az intézményi hálózat kiépítése eredményeként 1979-ben városi címet kapott. Az utolsó évtizedben a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kultúrált bevásárlást, a kikapcsolódást. Ismét nagyforgalmú kereskedelmi központ lett.
Az 1805-ben épült római katolikus templom műemlék jellegű épület. Falában Jellasics ágyúgolyója látható. A templom közelében szép barokk kőkereszt található.
A Széchenyi-kastély 1875-ben épült.
Egy régi, 1870-ben épített, átalakított magtárépületben kapott helyet a Dráva Múzeum, melyben bemutatják a drávai halászat történetét, a barcsi borókás növény- és állatvilágát a környék népművészetét, valamint a helyi termelőszövetkezet múltját és eredményét mutatja be.
Védett természeti értékei: a somogytarnócai 3 hektáros park a különleges faállományával, a középrigóci neobarokk kastély a 35 hektáros parkjával és a barcsi ősborókás ritka növény- és állatvilágával nemcsak a természetet kedvelőknek nyújt élményt.


http://dd.bloglog.hu/page/8/