Segesd 2688 lakosú község Nagyatádtól 12 kilométerre, északra fekszik a 68-as főközlekedési út és a 37-es/Balatonszentgyörgy-Somogyszob/ vasútvonal mentén fekszik. 1952-ig két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest-ként, később Segest, Següsd néven is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, s IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg, s a sebesült Kálmán herceget is itt ápolták. A tatárjárás után a király megújította a segesdi vármegye szervezetét, melyhez több mint félszáz falu, birtok tartozott. A megye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a XVI. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt.
A volt ferences templom és kolostor barokk stílusban, 1770-ben épült.
A volt Széchenyi-kastély romantikus stílusban épült 1905-ben, amelyben Dorffmaister István munkája is látható.
A Fájdalmas Szűz-kegykápolna 1744-ből való.

http://dd.bloglog.hu/page/7/

Felsősegesdi Szent László-templom

Örökségünk Somogyország kitüntető címmel rendelkező Segesdi várdomb és kolostor, Római Katolikus Templom, Fájdalmas Szűz (Hétfájdalmú Szűzanya) 
somogyi búcsújáróhelye 2011. / II.

Segesd a Balatont a Dráva vidékével összekötő 68-as út mentén található. A községhez tartozik Felsőbogátpuszta, Lászlómajor és Bertalanpuszta. 
A település 1950-es évekig két faluból állt. Alsósegesd és Felsősegesd egyesítése után, mint Segesd község szerepel. A Seguest ferences kolostora a rendi hagyomány szerint már a XIII. század végén fennállt. Első templomát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték 1295-ben (716 éve). Rómában Zsigmond király német-római császárrá koronázásakor 1433-ban (578 éve), az itt birtokos Marczali Miklós és György búcsúkiváltságot kért és kapott IV. Jenő pápától Nagyboldogasszony napra. 
A XVI. században a Szűz Máriáról Elnevezett (mariánus) Ferences Rendtartományhoz, a pécsi őrséghez tartozott. A török csapatok 1566-ban dúlták fel a falut és kolostorát is. 
A Segesdi Római Katolikus Egyházközség 2004. óta tartozik a Kaposvári Egyházmegyéhez. 
A községben több jelentős műemlék épület található, köztük a Római Katolikus Templom, a Ferences kolostor a Kegykápolna, valamint a Széchenyi kastély és a kolostor egy része szociális otthonként, a régi malom épülete, amely ma múzeum,- és könyvtárként szolgáltat. 
A templom alapkövét 1755. augusztus 24-én rakták le, Szent László és Szent Katalin ereklyéjével együtt. A Ferences kolostorban, 1769-ben (242 éve) nyitották meg a megye első patikáját. A patinás templomban (1777.) a Krisztus levétele Szűz Máriával oltárképet Schaller István készítette, s 1777-ből való, míg a Szent Katalint ábrázoló oltárképet pedig Dorfmeister festette 1779-ben, amely 1945-ben megsemmisült. A 14 darabból álló Stációt 1848-ban fejezte be (163 éve) Horváth Hilárion szerzetes.
A két falurész határán, a forrás fölötti domboldalon látható a kápolna (Szentkút, kegyhely, búcsújáróhely). A legenda szerint a falu szélén folyó patak közelében megjelent - még a török idők előtt - Szűz Mária, és egy pásztorfiút kigyógyított súlyos betegségéből. Ettől fogva csodatévő víznek tartják a forrást. Több gyógyulásról is készült feljegyzés. 
„A segesdi hegy tövében felbukkanó forrásnál már a török időkben is sokan visszanyerték egészségüket. Ezek hírére gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett föléje, ahol a sasvári pálos templom (Szlovákia) híres Pietájának másolatát helyezte el. 
A barokk kápolna festőien szép erdős környezetben áll. A Fájdalmas Anya XVIII. század közepi festett, faragott fa kegyszobra fölött a baldachin Sasvár egykori, ma már nem létező kegyoltárát idézi.” 
„Hazánkban a Somogy megyei Segesd kicsiny kegykápolnájának remekbe faragott rokokó kegyoltára és szobra a prototípus közvetlen leszármazottja a XVIII. század közepéről.” 
A kútnál Mária közbenjárására sok imameghallgatás történt, sokan nyerték vissza egészségüket. A hálás hívők ajándékai jelzik mindezt, amelyek a kegykápolna falán találhatók. 
A Fájdalmas Szűz somogyi búcsújáróhelyén 5 búcsút tartottak régen: a Pünkösdit, a Sarlósboldogasszony-, a Nagyboldogasszony-, a Kisboldogasszony-, és a Magyarok Nagyasszonya napit. Ezekben, az időkben 50 km-es körzetből gyalogosan érkeztek „keresztaljakban” a hívők, a környék apraja és nagyja egyaránt. Az elmúlt években Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepére szerveztek zarándoklatot az ország minden részéről gyalog, kerékpárral és autóbusszal érkezőknek.

Fájdalmas Szűz-kápolna