Nagybajom 3568 lakosú város a 61-es főközlekedési út és a 41-es/Gyékényes-Dombóvár-Budapest/ vasútvonal mentén. Régi magyar település, amelyet először 1297-ben említettek Bayun alakban. A középkorban legalább 15 birtokosa volt. A XVIII. századtól rohamosan fejlődött, a XIX. század derekán népessége meghaladta a 3000 főt. Sokan foglalkoztak kisipari tevékenységgel. Napjainkra a település infrastruktúrája a szennyvízhálózat kiépítettségén kívül teljeskörű. Mintegy 110 vállalkozás vesz részt a szolgáltatásban. Az utóbbi években a feldolgozóipar is kezd kialakulni. Az agrárágazatot a mezőgazdasági szövetkezet és az erdőgazdálkodás képviseli, a takarékszövetkezet pénzintézeti tevékenységet lát el. A nagyközség természeti környezete: a Boronka tájvédelmi körzet, a termálvíz adta lehetőségek megnyitották az utat a falusi turizmus előtt. A település 1996-ban az „Európai gólyásfalu” kitüntető címet kapta az itt fészkelő 30 gólyapár fokozott védelméért. 2001. július 1-jétől város.
A XV. századi Koroknya várnak sáncai Nagybajom határában találhatóak.
A Sárközy Istvánról elnevezett helytörténeti múzeumban az érdeklődők a település múltjával kapcsolatos emlékek tekinthetők meg.
A 2001. július 1-jén városban 55 Celsius fokos termálfürdő működik a nyári hónapokban.
Itt született a jobbágyszármazású Virág Benedek költő és pálos rendi tanár, a reformkori magyar irodalom egyik erőteljes szellemi előkészítője. A településen született Gyergyai Albert professzor, akinek emlékanyaga a múzeumban nyert elhelyezést. Hosszú időn át itt élt és alkotott Pálóczi Horváth Ádám költő. A nemesi nemzeti ellenállás gondolata és élénk Habsburg-ellenesség hatotta át költeményeit. Híres munkája az „Ötödfélszáz énekek” című népköltészeti gyűjtemény.

http://dd.bloglog.hu/page/8/



Pálmajor 321 lakosú község 1993. január 1-je óta önálló község, előtte Nagybajom nagyközséghez tartozott.

http://dd.bloglog.hu/page/8/

Oltáriszentség szerzése iskolakápolna

Az iskolakápolna a XX. század elején épült.