Báta 1923 lakosú község, az 56-os főútvonal valamint a 64-es/Pécs-Bátaszék/ vasútvonal mentén helyezkedik el. Az ősi - már kelták és rómaiak által is lakott - településnek első okleveles említése 1018-ból való, amikor Szent István király pécsváradi apátságnak birtokokat adományozott. 1093-ban Szent László király alapított ezen a helyen apátságot. 1241-ben a tatárok elpusztították Bátát, egyházával együtt. Az apátság életében fontos Boleszló apát személye, akinek irányítása alatt az apátság fokozatosan erősödött, s jelentős kulturális központtá vált. A hét - középkorban egyetemet végzett - bencés szerzetes közül három bátai volt.  1440-ben Hunyadi János itt verte le a fellázadt Garai nádor seregét s ettől kezdve Báta a Hunyadi család kedvelt települése lett. Ekkor az apátság már országszerte ismert volt szent “vér” ereklyéjéről.  1434-ben Zsigmond király kérésére IV. Jenő pápa búcsú kiváltsággal látta el a templomot, s ez csak növelte az ide zarándoklók tömegét. Királyaink, Mátyás király többször, II Ulászló, II. Lajos pedig kétszer is itt várta be késlekedő seregét. 1526. augusztus 16-án itt végzi utolsó gyónását és áldozását a végzetes mohácsi csata előtt.  Az évszázadok során a kis halászfaluból jelentős mezőváros lett, vásárai és kikötője országos hírű volt. 1539-ben egy potyázó török csapat rajtaütött az apátságon. A kolostor elpusztult és az ereklye elveszett, csak egy szép monda élt tovább a bátaiak ajkán.  1549-re már ismét virágzó mezővárossá fejlődött Báta. Továbbfejlődésének a 15 éves háború pusztításai vetettek véget. A török kiűzése után lassan tért vissza az élet. A lassú fejlődést a Rákóczi szabadságharc szakította meg, amelyben bátaiak is harcoltak.  A XVIII. században nő a lakosság száma, kiépülnek középületei. Az első kőtemplomot a reformátusok építik fel, majd nemsokára megkezdődik Kollonich Zsigmond bécsi érsek és bátai apát támogatásával a katolikus templom építése, amit 1741-ben szentelnek fel.  Az alszegi iskola 1805-ben épül, két tanteremmel a plébánia templom, illetve a plébánialak mellett, 1820-ban alapjából újra lett építve. A felszegi régebbi iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással 1879-ben, az újabb iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással 1891-ben alapította a község. A felszegi állami óvoda 1909-ben nyílt meg, az alszegi egy évvel később. 1867-ben új egyházi létesítménnyel gyarapodott Báta, felépült a Kálvárián a kőkápolna.  1890 körül kövezik le a falun végighaladó, mintegy 4 km hosszú utcát. A történelem viharai, a természeti csapások nem kímélték a falut.  Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke máig is él a szájhagyományban. Az ellenséges csapatok felgyújtották s porig égették a falut, a lakosság a katonák elől a tanyákra és a hegyekben elbújva szerencsésen megmenekült. A gyakori árvizek sok kárt okoztak a termésben, állatállományban, de veszélyeztetik a lakóházakat is, mint az 1876-os árvíz, amelynek következtében 67 ház dőlt össze, 537 ember maradt fedél nélkül.  1908-ban nagy kolerajárvány, majd az I. Világháború tizedelte meg a lakosságot. Sok katona nem tért vissza a második Világháborúból sem, de voltak polgári áldozatok is. Szinte minden családban volt a háborúnak áldozata.  Az árvízveszélyt a Duna szabályozásával, védgátrendszer építésével sikerült kivédeni.  Az emberek legfontosabb megélhetési forrása a szabályozásig a Duna volt. Báta jelentős révátkelőhely volt, kikötőjéből szállították el a szekszárdi borvidék híres borait és környéken termett gabonát. A mocsarak lecsapolása után nagy földterületeket nyertek, s így a megélhetés forrásává a szántóföldi növénytermesztés vált.  Az első Világháború utáni nyugodtabb időszakban Fájth Jenő apátplébános vezetésével a múltnak méltó emléket állítva készült el 1939-ben a Szent-Vér templom.

http://dd.bloglog.hu/page/6/

Szent Mihály-templom

A templom 1741-ben épült.

Szent Vér-templom

A templom 1939-ben épült.

Somosi Magyarok Nagyasszonya-kápolna

A kápolna 1900-1904 között épült, a szentelés 1904. október 9-én Keserits Ferencz mohácsi belvárosi cz. apát végezte.

A kápolna téglából épült, először zsindellyel fedve, majd cseréppel.A kápolna előtt útszéli kőből készült Krisztus kereszt található.Hosszú ideig elhagyatottan állt, de a Bátáért Egyesület tagjainak és a helybeliek összefogásának köszönhetően 2002 őszére újra olyan állapotba került, hogy méltán várhatta az újraszentelést, ami meg is történt 2002. október 8-án.

Szent Kereszt felmagasztalása-kálváriakápolna

A kápolna 1861-ben épült.