Tamási 9776 lakosú városa Tolna megyében, a Koppány folyó völgyében, a 61-es és a 65-ös főközlekedési útvonalak találkozásánál, valamint a 48-as /Pincehely- Tamási/ és 49-es/Dombóvár-Lepsény/ vasútvonalak mentén fekszik. A terület már a bronzkor és a vaskor idején is lakott volt, amit bizonyít, hogy a XIX. század közepén többek között  a kelta babos karperecet, 1941-ben ezüstös bronz Concodia szobrot, míg 1952-ben Pallas Athéne I. századi szobrot találtak az ásatások során. A római kor idején előkelő lakó- és üdülőhely volt, amire a környéken fellelt villaromok, valamint a mostani templom alatt található római padlóburkolat is utal. Egyes feltételezések szerint a mai Várhegy Castellum is volt. A római uralomtól a honfoglalásig feltehetőleg több népcsoport vonult át ezen a vidéken. A honfoglalás után rövidesen Szent Tamás tiszteletére római kori templomot építettek, valahol a mai templom alatt vagy mellett. A templom déli bejáratának szentvíz-tartója ennek egyik oszlopfejezete. A tatárjárás után, valószínűleg IV. Béla király rendeletére építették meg Tamási várát, amelyből az első okleveles említés 1315-ből való. Több tulajdonosváltás után Károly Róbert a Héder nembeli Kőszegi János fiainak adományozta a birtokot, akik felvették a Tamási nevet, így tehát a település nem családnévből, hanem Szent Tamásról kapta a nevét. A Tamási család az ország leggazdagabb családjai közé tartozott, birtokaik nyolc vármegyére terjedtek ki, tagjaik főméltóságokat viseltek. Miután a család utolsó sarja 1444-ben a várnai csatában elesett, a vámszedési jogú Tamási mezőváros és a hatalmas birtok a Héderváry családra szállt, akik közel száz évig birtokolták azt. Héderváry Ferenc 1531-ben végrendeletileg Werbőczy Istvánra hagyta a birtokot, majd ennek fia örökölte. A törökök 1541-ben foglalták el a várost, amelyik a háborús pusztítás, a pestisjárvány miatt környezetével együtt részben elnéptelenedett, részben elpusztult. Ifjú Bádeni Lajos őrgróf csapatai szabadították fel Tamásit 1686-ban. Ezt követően az Eszterházy család birtoka lett. Herceg Eszterházy Pál nádor 1698-ban magyarokkal telepítette be a települést, számuk az 1702-es urbánum szerint 220 fő. Ők és a török hódoltság alatt beszivárgott rácok /szerbek/ adják a lakosságot. Ez utóbbiak emlékét őrzi az úgynevezett Rácvölgy. Miután a rácokat a hercegi uralomban munkára akarták kényszeríteni, elköltöztek, 1770-ben már nincs a településen szerb lakosság. A Rákóczi szabadságharc alatt a labancok - történetesen éppen a rác csapatok 1704-ben és 1706-ban is pusztítottak a környéken. 1708-ban Béri Balogh Ádám lett a vár új parancsnoka, akit két év múlva Szekszárdon fogtak el és a császáriak, majd Budán kivégeztek. Az 1711-es szatmári békekötés  után a lakosság lassan visszatér és megindul egy békés fejlődés. Az Eszterházy család újra alapította a plébániát, 1719-20-ban pedig új templom épült az Árpád korabeli romokon, amelyik a török hódoltság idején pusztult el. A mai templomot 1734-ben kezdték építeni és 1742-ben fejezték be. A várat - sok magyar várral együtt - az osztrák császári csapatok 1777-ben felrobbantották. Valószínűleg ennek köveiből épült a miklósvári vadászkastély, a pincehelyi templom és a tamási nagy kocsma. Ebben az időszakban sok elhagyott település, tanya benépesült, feléledt, sőt a herceg nevéről Miklósvárnak keresztelt település akkortájt világhírnévre tett szert. Angliában, Franciaországban, a királyi udvarokban ismerték a nevét és jöttek nagyszámú kísérettel ide vadászatokra, a gazdag vadállomány, elsősorban a dámvadak miatt. A híres, nagy pompával megrendezett vadászatoknak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vetett véget. Tamási már 1750 előtt járási székhely, 1872-ben járásbíróságot, majd 1947-ben gimnáziumot kap. A II. Világháború után a tanácsrendszerben előbb önálló, majd 1970-től Párival közös tanácsú község, majd nagyközség. Járási székhely egészen 1983-ig, ezen közigazgatási szint megszűnéséig. Tolna megye ötödik településeként 1984. január 1. napjával kapott városi címet.
Tamási legszebb műemléke a Kálvária-dombon található gótikus Rozália-kápolna. Az 1745-ben elkészült római katolikus templom berendezése figyelemreméltó. A tatárjárás után emelt egykori vár köveiből építették Esterházy Miklós barokk stílusú vadászkastélyát.

http://dd.bloglog.hu/page/6/