Dunaföldvár 9149 lakosú város a 6-os, a 61-es és az 52-es a főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 42-es/Paks-Dunaújváros- Pusztaszabolcs/ vasútvonal mentén fekszik a Duna jobb partján. A lakói ma is főként mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A település neve a római korban Annamatia volt.  A honfoglaláskori „falucska” szerencsés fekvése és nagy vonzáskörzete révén indult növekedésének. A XII. században itt hozott létre Bencés apátságot II. Vak Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az ipari, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a XIV-XV. században élte a település, hiszen itt vezettek át nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz. A török uralom idején a település neve Jur Hisszarit volt. Szulejmán szultán a mohácsi csata után itt fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük átvegye a város kulcsait. Vára a Rákóczi- szabadságharc, valamint az 1848-49-es harcok idején fontos szerepet játszott és a csaták során többször gazdát cserélt. A város hídja 1928 és 1930 között épült. Létesítése jelentős fejlődést hozott, mivel a Dunántúlt köti össze az Alföddel. Ezért szokták Dunaföldvárt a „Puszta kapujának” nevezni. Egy 1966-os mélyfúrás során jó minőségű, ásványi sókban és szénsavakban gazdag 37-38 Celsius fokos víz került a felszínre, mely a helyi fürdőt is táplálja. A városi kulturális életének központja a színházi előadások, hangversenyek otthonául szolgáló művelődési ház, a könyvtár és a Vármúzeum valamint a Fafaragó Galéria. 1989-től ismét városi rangot kapott., melyet leginkább a körzetben betöltött szerepe jelentő kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységek miatt érdemelt ki.
A római katolikus plébániatemplomot 1723-1729 között emelték. Előtte 1654-ben készült Szentháromság-szobor található.
A római katolikus volt ferences templom egytornyos késő barokk stílusú épület, 1786-ból származik. Belsejét barokk szobrok díszítik, művészi kivitelükről ítélve jeles mesterek alkotásai.
A közelében lévő volt ferences kolostor barokk stílusban épült 1790-ben.
A görögkeleti temploma a XVIII. század második felében épült, a berendezése barokk.
A temetőben található Beszédes József, a reformkor nagy vízmérnöke, a Sió-csatorna és más vízi utak szabályozója és Magyar László a híres világjáró és Afrika-kutató sírja. Az utóbbi gyermekéveit is itt töltötte.
A dombtetőn áll, a Duna fölé magasodik a török torony. Négyszintes, négyszög alaprajzú gúla fedelű, XVI. századi épület. Hajdanában a dunai átkelőhely védelmére emelték, a Budáról Eszékre vezető hadi és kereskedelmi út mentén épült, a révátkelőhely és a kikötő mellé. A torony különleges látnivalója a hat börtöncellájának egyikében látható betyárfreskó, egy halálos ítéletére váró betyár alkotása, amelyen elfogatásának történetét ábrázolja. A toronyban levő helytörténeti múzeumban  az ásatások során előkerült leletek és a környéken talált régi fegyverek láthatók.

http://dd.bloglog.hu/page/7/