Magyarcsanád 1649 lakosú község Apátfalvával teljesen összeépült. A községen halad keresztül a 43-as főútvonal és a 121-es/Békéscsaba- Kétegyháza- Mezőhegyes- Újszeged/ vasútvonal. Első említésére 1700-ban Uy Csanád-ként került sor; ekkor telepített a bécsi udvari haditanács a régi Apátfalva helyére szerb militaristákat a marosi határőrvidéket szolgálni. Amikor Mária Terézia 1750-ben a határőrvidéket föloszlatta, a szerbek egy része elvándorolt, és helyükbe románok költöztek. Csanád és Csongrád megyéből 1752-56 között települt magyar lakosság 1762-ben különvált, és megalapította Apátfalvát. Így alakult ki a település vegyes etnikumú lakossága és négy felekezete.
A késő barokk stílusú, műemléki jellegű román ortodox templom 1808-ban épült. A díszes és dinamikus hatású főhomlokzata klasszikus elemet is tartalmaz. Az oldalhomlokzat ritmusát az ablakok bemélyítet ívsora teszi látványossá. A szerb és a román népesség közötti viszálykodás miatt a korábban közösen használt templom a románok tulajdonába került.
1880-ban a régi templom mintájára fölépült a faluképi jelentőségű szerb pravoszláv templom.
A református templomot 1912-ben neogót stílusban emelték.
A katolikus templom 1939-ben neoromán-modernista stílusban épült.
A község külterületén, Belez határában található egy értékes kőkereszt. A néphagyomány Kun László keresztjeként emlegeti. Az egyetlen kőből faragott emlék a XVI. század elején keletkezhetett, funkciója szerint emlékkereszt. Valószínűleg Dózsa György ezen a helyen húzatta karóba Csáki Miklós csanádi püspököt.

http://da.bloglog.hu/page/5/

Szent Gellért-templom

A falu telepítése a XVI. században történik. Az itteni katolikus hívek évszázadokon keresztül az apátfalvi plébániához tartoznak. A megnövekedett számú hívek lelki gondozására 1938-40 között modern új templom épül. A plébánia alapkövét 1941-ben teszik le. 1941-től önálló lelkészség, majd plébánia rangot kap. 1993-tól ismét Apátfalva látja el. Plébános: Jánosi Szabolcs plébániai kormányzó.