Óföldeák 494 lakosú község Makótól északra, 12 kilométerre fekszik a Száraz-ér partján. Neve már 1332-ben fordul elő. Neve a fülöp rövidült változatának, a Fil előtagnak és az írástudót jelentő deák közszónak összetételéből keletkezhetett. Eredeti birtokosai királyi emberek voltak, még a mohácsi vész idején is nemesek lakták. A középkorban főleg egytelkes kisnemesek lakták. Az 1596. évi tatárdúlás megsemmisítette falut a XVII. század közepére református magyarok népesítették újra. Az 1686. évben ismét pusztává lett, újabb betelepülésére A török pusztítások során elnéptelenedett. 1720-ban szegedi kirajzású településként éledt újjá. A 12000 holdas falu 1729-től a Návay -család birtoka. 1854-ben az árvíz elpusztította, ezért a községet 1846-ban a mai Földeák területére telepítették. Ezután külterületi lakott helyként tartották számon, 1863-tól Óföldeák a neve. A helyükön maradottak kis települése 1950-ben Óföldeák néven önállósult, de 1975-től ismét Földeákhoz tartozott. 1990-től újra önálló községként szerepel a nyilvántartásban.
Római katolikus temploma páratlan értékű műemlék, A régió egyetlen fennálló, működő gótikus temploma 1400 körül épült. A mintegy húsz méter hosszúságú építményt támpillérek tagolták, csúcsíves ablakai a déli oldalon helyezkedtek el. Harangtornya külön állt. A XV. században vaskos erődfalat és sáncárkot vontak a templom köré. 1596-ban a török elpusztította a települést, a templom hajóját és a szentély falát az ablakok csúcsíves záródásáig lerombolta. 1723-ban állították helyre. 1759-ben a vihar tornyát leszakasztva összetörte a tetőzetet, a födémet, az orgonát, sőt a harangot is. 1780-ban a hajót 5 és fél méternyivel bővítették, eléje 1824-ben torony épült. 1840 körül a színes, gótikus üvegablakokat széles, barokk nyílászárókra cserélték. Návay Károlyné az új falu templomának építéséhez hathatósan hozzájárult, a régit magtárrá alakították át. Návay László fogadalomból 1923-24-ben helyreállíttatta a templomot. A közelmúltban végzett szakszerű műemléki helyreállítással valóságos építészeti gyöngyszem lett, amelyet még fokoz a jelzésszerűen fölfalazott erődfal.
Figyelemre méltó a klasszicizáló, oszlopos-timpanonos portikuszú Návay-kúria.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Szűz Mária Keresztények Segítség-templom
A templom keleti kétharmada alapjaiban XIV. századi, mai formáját a XV. század közepén nyerte. A szentély kezdettől fogva boltozott volt, a hajót egy későbbi átépítés során látták el további támpillérekkel.
A templom északi oldalán a XV. században különálló harangtorony épült. Ezután fallal vették körül, amelyhez a tornyot is hozzákapcsolták. A lekerekített sarkú, trapéz formájú erődnek két tornya és egy bástyája volt: a déli oldalon álló bástyából a Makó felé vezető utat ellenőrizték. Az északi toronyból Vásárhely és Csomorkány felé láttak ki, míg a nyugati, ún. kaputoronyból a Szeged felől érkezőket tarthatták szemmel. A keleti oldalon csak a fal és a tetején futó fa védmű jelentette a védelmet, a Száraz-ér közelsége nem tette szükségessé újabb bástya építését.
A kb. öt méter magas, tégla erődfalat hatméteres, 2,5-3 méter mély sáncárok vette körül. A későbbi századokban szerepét vesztett erőd anyagát a XVIII. században a lakosság széthordta. Nem sokkal utána a templom hajójára fából készült síkmennyezet került, ennek egy szakasza a karzat fölött még látható. A famennyezet többi része 1924-ből való. A XVIII-XIX. század fordulóján készült a szentély jelenlegi csehsüveg-boltozata - a középkori csillagboltozatnak csak imitációja.
A csehsüveg-boltozat fölött még megvan a késő gótikus födémszerkezet. Szintén XVIII-XX. századi bővítés, illetve átépítés eredménye a templom főhomlokzat felőli egyharmad része. Az új torony egy 1753-ból való ábrázolás alapján épült. Stílusa az erdélyi haranglábakra emlékeztet. Az ablakok - kivéve a szentély déli oldalán levőt - neogótikusak (1922-1923). A szentségtartó fülke valószínűleg a XIV-XV. században készült, de a XX. században neogótikus díszítéssel látták el.
A neogótikus szárnyas oltáron - a trianoni békeszerződés következtében határainkon túlra került - búcsújáró helyek kegyképeinek másolatai láthatók (Nagyszombat, Máriaradna, Fiume, Fraknó vára).
A templom középkori, faragott kő szenteltvíztartója a földeáki templomba került. A szentély alatti kripta 1759-ben készült. A sekrestye barokk boltozatával, ülőfülkéivel a XVIII. században, két részletben épült.
