Zsombó 3236 lakosú község Szeged-Kiskundorozsmától északnyugatra, 7 kilométerre fekszik. 1950-ben Kiskundorozsma határából szervezték községgé.
Nevezetessége a XIX. században telepített, gazdag flórájú, turista úttal megközelíthető Zsombói erdő, benne az alföldi lápok megmaradt zsombéksásos részével. Zsombói tanyán élt Tombácz János (1901-1974), a szegedi táj híres mesemondója.
A Rózsa Sándor Csárda a hagyomány szerint a török időkben épült. Írott forrás először 1742-ben említi a Forrósombó-i csárdát, ahol a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatozott. A csárda és környéke névadója a homokos talajú határtól eltérő vizenyős, zsombékos terület lehetett.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Kisboldogasszony-templom

Az 1900-as évek elején alakul, nevét a környék zsombékos területei miatt kapja. A templom alapkövét 1923-ban rakják le, és 1927-ben szentelik fel. Önálló anyakönyvezést 1941-től előbb Kiskundorozsma, majd Forráskút végzi. A plébánia 1993-tól a Váci egyházmegyétől átkerül a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez.