Forráskút 2299 lakosú község Szeged-Kiskundorozsmától 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. Dorozsma valamikor ősrégi halásztanya volt. Drusma vagy Durusma nemzetség nevét vette fel. Ennek a nemzetségnek itt volt az ősi fészke és itt állott e nemzetség által alapított bencés monostor is, amelyet az 1237. évbeli Árpád-kori okmány említ. A monostor a tatárjárás idején elpusztult. Durusmai Bernát 1300 körül újra felépíttette e települést és 1478-ban már kőből épült szép temploma volt. A törökök kiűzése után 1719-ben Orczy István, a német lovagrend adminisztrátora Dorozsmára jászokat telepített, Jászapátiból, Jászfényszaruból. Ezek voltak az első települők. Később a Mátra vidékéről, a Bükk hegységből palócok is jöttek. Az újra települt Dorozsma szabad kun terület lett és az is maradt 1876-ig. Mária Terézia királynő 1745 május 6-án kiadott levelében megengedte, hogy a jászkunok megválthassák a német lovagrend jogutódjától az elzálogosított jászkun területeket. 1838-ban kapta meg a városi címet. 1872-ig szerepelt így, ekkor alakult nagyközséggé. 1903-ban hivatalos neve Kiskundorozsma lett. Nagy terület tartozott ide, a jelenlegi Zsombó, Forráskút, Bordány és Üllés határa. A majsai törvényhatósági út mellett két tanyaközpont alakult: az egyik Zsombó, amely 19 kilométerre, a másik Forráskút, amely 16 kilométerre fekszik Dorozsmától. Forráskút régebbi eredetű. Itt már az 1900-as évek elején megkezdődött az élet. A falu nevét a hasonló nevű dűlőtől kapta, ahol a régi időben a Sija nevű patak folydogált, nevét még ma is őrzi a Sia dűlő. Ez a Sia patak a Pest megyéből leszivárgó vadvizek levezető medre volt. A kiszáradt meder még most is megvan, a hóolvadás és esőzések után megtelik vízzel. A járás felosztása előtt puszta legelők voltak erre, mindenfelé vadvizes, nádas és vízforrásos területek. Innét kapta a nevét a terület: Forráskút. Az út szélén kiépített települést pedig Forráskút központnak nevezik. Forráskúton a templom 1906-ban épült közadakozásból. A szükséges 1000 négyszögöl nagyságú telket Sándor János ottani gazdálkodó, templomgondnok adományozta. A templomba 97.000 tégla van beépítve. A templom szentélyének hossza a rácstól a falig 3,86 m, szélessége 7 méter. A templom hajójának hossza a templom belső falától, az ajtótól, a szentély rácsozatáig 12 m, a szélessége 8,42 m. A kántorkórus szélessége 8,92 m, hossza 2,50 m. Mindezek 154 négyzetméternek felelnek meg, amelyen négyzetméterenként 3 embert számítva, 462 ember részére van férőhely. A templomban 13 pad van, padonként 7 férőhelyet számítva, összesen 91 ülőhely van. A torony magassága 23 méter. A sekrestye 1913-ban épült. Az egész templom égetett téglából készült. A templom Jézus mennybemenetelének emlékére van felszentelve. Kiskundorozsma területéből a községek kiválása 1948-tól kezdődött. 1948. augusztusában kiszakadt és önálló községgé vált Árpádközpont / Üllés/. A Tanyai Tanács tanyaközpontokként községegyesítési céllal Forráskutat, Kistemplomtanyát /Bordány/ és Zsombót jelölte ki a dorozsmai tanyavilágban. Ezek a területek 1950. január 1-től önálló községek.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Urunk mennybemenetele-templom

A település a dűlőben felbukkanó vadvizekről kapja a nevét. Az 1900-as években indul igazán fejlődésnek. Már 1906-ban templom épül, mely 1913-ban sekrestyével egészül ki. A hívek lelki gondozását Kiskundorozsma látja el. A lelkészség 1932-ben alakul meg. Plébániai rangot 1933-ban kap. A plébánia 1993-ban a Váci Egyházmegyétől átkerül a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez.