Öttömös 806 lakosú község Mórahalomtól 21 kilométerre, északnyugatra, teljesen sík vidéken. A Bács-Kiskun és Csongrád megye határán fekvő kisközség helyén már az Árpád-korban falu állt. Neve török családnévi eredetű. A helység úgynevezett pusztaközség, nagyobbrészt tanyai település. A török alatt elnéptelenedett pusztán az 1897. évi parcellázás után nagyrészt szegedi szegény- és kisparasztok települtek meg. 1908-ban vált önálló községgé. Határában az 55-ös úttól nem messze szép homoki erdőség terül el. A XIII. század közepén népesített puszta. A kóborló kunok e részükre kijelölt területeken letelepedtek, az egyes nemzetségek földjét szállásnak vagy ülésnek (desceusus ) nevezték. Ezekből a szállásföldekből alakult ki a XV. században a kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott. 1436-ban Hytemes néven puszta, gyér, kun földművelő lakossággal (Gyárfás: Jászkun tört. 598-99.). Zsigmond király e szállás kapitányságban Magossa Tóth Jánost megerősítette. A kunok, mint jobbágylakosok 1560-ig laktak e pusztán, mikor a tatár-török csapatok pusztításai elől Jászberény körül és más védett vidéken kerestek oltalmat. A XVII. században Szeged városához tartozik e puszta. Ilyen minőségben 1715-ben is Szeged tartozékaként vették fel. 1729-ben nádori adományból Keresz és Csorva pusztákkal együtt Andrássy Zsigmond alispán és neje Kun Zsuzsanna kapta. Szeged városa igényt jelentett be a korona ügyészségénél. A város érvei elég alaposak lehettek, mert 1731-ben új adományban Szeged visszakapta e pusztát. Népessége szegedi lakosokból került ki, számuk 1869-ben 63, 1880-ban 91 személy. 1886-ben Magyar Imre, e puszta birtokosa, a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömös pusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-87-ben e puszta Sándorfalvához tartozott. 1897 január 1-én Horgoshoz csatolták Öttömös pusztát. 1908-han vált el Horgostól, mikor lélekszáma alapján önálló községgé alakult. Lakossága színmagyar és 6 lélek leszámításával római katolikus vallású. A lélekszám 1930-ban 940, ténylegesen 78-cal több, mint 1920-ban. A természetes úton való szaporodás azonban 185 volt. 1920-30 között az elvándoroltak száma tehát 107. A római katolikus lakosság egyházi tekintetben a pusztamérgesi lelkészséghez tartozik, a hívek lelki gondozása az ottani plébános teendője.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Kisboldogasszony-templom

1836-ban Szeged városa Öttömöst elcseréli Újszegedért a kamaránál. Először Szeged-Alsóközpont filiája, majd 1936-ban megszervezik a lelkészséget. Temploma 1937-ben épül. A plébánialakot 1954-ben vásárolják meg. Plébánia rangra emelik 1956-ban. 2003-ig oldallagosan Ruzsa, majd a plébános halála után 2003-2004 a pusztamérgesi plébános látja el, 2004-ben visszakerül Ruzsához.2003 nyarán megkezdik a templom teljes felújítását, először új tetőt kap, majd 2006-ban új villanyhálózat kiépítésére erül sor.
Öttömöshöz tartozik a Bach-kápolna, amelyet szintén 1937-ben építettek, és a Petróczi-kápolna.

Petróci misézőhely

Az öttömösi önkormányzat tulajdonában levő épületben minden második vasárnap van szentmise. A megye legmagasabb pontján van ez a misézőhely, védőszentje nincs. Néhány kilóméterre innen Szeged felé található a "Back-kápolna", Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelve.