Ásotthalom 4382 lakosú nagyközség az 55-ös főútvonal mentén, Mórahalomtól 10 kilométerre, nyugatra fekszik. A mai település tájának földje sivár, terméketlennek hitt futóhomok; amelyet sokáig csak jószáglegeltetésre használtak. A homokbuckás tájat itt-ott vízállások, nádasok tarkították. A területen már a bronzkorban is laktak Átokházán bronzkori tárgyakat találtak a földművelés során. Az idős emberek sokat emlegették a határban lévő “Templomhalmokat”, melyet a környezetükből 6-7 méterre emelkednek ki. Ahol templom épült, ott falunak, sőt egymáshoz közeli településnek is lennie kellett. A domboz közeli partokon nagy számú Árpád kori edénytöredék, köztük egy 1300-as évek közepéből származó cserépbogrács-darab került elő. Ebben az időben a 20-40 házas település már tekintélyes falut alkotott. A török hódoltság alatt a táj elnéptelenedett, a lakosság a védelmet nyújtó városba, Szegedre húzódott. 1280 táján a környékre kunokat telepítettek. Átokháza neve a török hódoltság után gyakran szerepelt a kun puszták pör-irataiban. Az Ásotthalom helynév 1778. évi szegedi határtérképen és a vele egykorú városi iratokban bukkan fel először. 1850-es évektől Szeged városának földbérleti politikája elősegítette a határ további benépesedését. Ebben az évben a “város” a mai község központjában tanyát építtetett, ebből ered az 1950-ig használt Várostanya helységnév. 1883-ban nyílt meg az “Alerdészeti iskola”, melyre Ferenc József is hivatalos volt, és a látogatás emlékére a település hivatalos neve Királyhalom lett. 1927-ben megépítették a mai keskenyvágányú vasutat, ami közelebb hozta a tanyavilágot a városhoz. Béke Filmszínház 1948-ban épült. Községi pénzintézet 1958-ban. Művelődési Otthon 1951-től működik. Könyvtár 1962-től működik. A millenniumra és a XIX-XX. századfordulón épített tanyai iskoláit: a gátsori, a halastelki, az irodasori és a köröséri népiskolát az 1960-70-es években bezárták, ma művelődéstörténeti emlékhelyek. A község lakosságának többsége római-katolikus. Amíg nem volt templom, a lakosság vasárnaponként és ünnepnaponként egyes tanyaházakban, vagy a külterületi iskolákban gyűlt össze. Az összejöveteleken egy idősebb, írástudó asszony volt az előimádkozó énekes.
1928-ban épült fel a plébánialak, ezt követte a templom felépítése 1930-ban. A terveket Kövér Tibor és Szojka Jenő városi mérnökök készítették. Berendezései műemlék jellegűek, ugyanis a templom padjai és orgonája a Szegedi Szent Demeter templom lebontása után kerültek község templomába. A freskókat Parobek Alajos készítette.
A Szent Erzsébet-kápolna és az Emlékerdő az 55-ös főközlekedési útról közelíthetőek meg. A hagyomány szerint az itteni Ruzsa-fa ágai közt húzódott meg egyszer Rózsa Sándor a híres betyár.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Jézus Szíve-templom
1778-tól Ásotthalom, majd 1883-1945-ig Királyhalom néven szerepel. A hívek lelki gondozását a Szeged-Alsóvárosi ferencesek látják el, majd 1894-ben a mórahalmi plébánia lelkészei is kisegítenek. A plébánia 1928-ban, a templom 1930-ban épül neoromán stílusban - az egykori szegedi Dömötör-templom orgonájával és berendezési tárgyaival. Freskóit Parobek Alajos festette.
Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát építtetett gyermeke emlékére. Tervezője Czike Gábor volt.
A kápolnát több helyen tévesen Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt kápolnának vélik. Ez az elgondolás abból ered, hogy egy Szent Erzsébet szobor található a kápolna tornyának homlokzatán. Valójában Magyarok Nagyasszonya tiszteletére van felszentelve.
