Szatymaz 4280 lakosú község az 5-ös főközlekedési útvonal és a 140-es/Szeged- Cegléd- Budapest/ vasútvonal, valamint az M5-ös autópálya mentén fekszik, Szeged melletti Fehér-tó közelében. Szatymaz nevét 1676-ban említik először írásos emlékekben egy II. József –korabeli térképen a Szeged – Kistelek közötti postaállomás, ló-váltóhely neveként szerepel. Ma itt a Postakocsi csárda működik. A postaút mentén már a XVIII. század első felében számos állattartó és földművelő szállás épült, később a homokon szőlőt és gyümölcsöt telepítettek. Az 1880-as évektől a szatymazi szőlők a szegedi polgár családok kedvelt nyaralóhelyévé váltak. A település őszibarack kultúrája Európa hírű. Szatymaz 1950-ben vált önálló településsé, területe 5372 hektár, ebből belterület 170 hektár, zártkerti terület 227 hektár. Körülbelül 4000-en lakják, de a lakosság fele a külterületen él. A település széles utcarendszerű előkertes családi házas beépítésű sok zöld területtel. A település belterületén és a sűrűn lakott tanyás területen a közmű hálózat jól kiépített.
A településen jelentős a mezőgazdasági termelés: ezen belül a szántóföldi növénytermesztésen túl a szőlő és gyümölcstermesztés: őszibarack továbbá fóliás zöldség és virágtermelés. Szatymaz a Csongrádi borvidék része. Idegenforgalmi szempontból említést érdemel a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet fehér-tavi részén található madárrezervátum, madárfigyelővel, a Forráskút – Balástya út mentén lévő Enyingi –féle szélmalom és a kialakulóban lévő lovascsoport.

http://da.bloglog.hu/page/4/

Szent István király-templom

Jó ideig Szeged-Felsőváros filiája. Temploma 1901-benépül. A plébániát 1927-ben szervezik meg. 1938-ban a templomot kibővítik, 1976-ban belül renoválják. 1997-től oldallagosan ellátja Sándorfalvát és annak filiáját, Dócot is. 2001-ben Dócot átveszi Kistelek, 2005-ben Sándorfalvát is.