Csengele 2041 lakosú község a 140-es/Szeged-Cegléd- Budapest/ vasútvonal mentén, Kistelektől északnyugatra, 14 kilométerre fekszik Csongrád megye határán. Először 1423-ban említik Gegel Telekeként. Neve az erdős, bozótos hely jelentésű csengelye kun szóból származik. A középkori kun puszta a török hódoltság után Szeged birtoka lett. Vedres István mérnök kezdeményezésére 1805-ben a csengelei homoksivány beültetésével kezdődött a szegedi homokpuszták erdősítése, amelynek a táj fejlett mezőgazdasági kultúrája az eredménye. Először feketenyár- és fűzfacsemetéket telepítettek, de kísérleteztek eperrel, akáccal, még vadkörtével, vadalmával, s persze tölggyel, szilfával, nyírrel is. A tanyás határú község 1950-ben önállósult. Az Erdészház korábban Szeged tanyája volt. Itt írta 1932-ben Móra Ferenc Aranykoporsó című regényének nagy részét. A volt erdészház mellett 30 méter magas fákból álló, százéves kocsányostölgy-csoport a természetvédelem oltalma alatt áll.
http://da.bloglog.hu/page/5/
Szent Imre templom
896-ig Kistelek, majd Balástya filiája. A lelkészséget 1936-ban alapítják. A szentmiséket előbb iskolakápolnában, 1951-től a lelkészlakkal egybeépített kápolnában tartják. 1972-ben bővítik az épületet és ekkor emelik plébánia rangra. 1994-től oldallagosan ellátja Pusztaszert is. 1996-ban paphiányra való tekintettel Csengele is, Pusztaszer is is oldallagosan Kistelekhez kerül. 2000-ben új templom építésébe kezdenek Tar Mihály tervei alapján.
2001. szeptember 8-án szentelik fel a templomot.
