Balástya 3667 lakosú község az 5-ös főközlekedési út és a 140-es/Szeged-Cegléd-Budapest/ vasútvonal, valamint az M5-ös autópálya mentén,  Kistelektől délkeletre, 6 kilométerre fekszik. A helység a XIX. század végén Szeged egyik külterületi és közigazgatási „kultúrközpontja” lett. 1950-be szervezték önálló községgé. Lakói belterjes szőlő- és gyümölcstermesztés mellett az ország legjelentősebb fóliás-, és üvegházas növény- és gyümölcstermesztői közé tartoznak. Balástya környéke szikvidék.
A kis tanyaközpontban 1903-ban páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek templomot.
A Dócra vezető út második kilométerénél jobbra kanyarodva, 1 kilométer után egyhektáros, mélyfekvésű réten ritka növény, a védett törpe nőszirom többszáz példánya virágzik tavasszal.
Forráskút felé menet 3 kilométer után földút vezet az Őszeszéki-tó partjára. A szántó közepén egy régi szélmalom romja található. Maga a tó a nagymennyiségű, lebegő ásványi anyagtól szürkésfehér vizű, legnagyobb mélysége két méter is lehet.

http://da.bloglog.hu/page/5/

Páduai Szent Antal-templom

1950-ig Szeged-Felsőközpont volt. Előbb Szeged-Felsőváros, majd Kistelek filiája. A plébániát 1894-ben alapítják. Templomát Szeged városa építteti 1903-ban. 1960-ban a régi zsindelytető helyett palával fedik, renoválják a templomot, és átfestik az oltárképet. 1994-96-ig Dócot, mint filiát is ellátja. A paphiány miatt 1996-tól megszűnik mint önálló plébánia, oldallagosan Kistelekhez csatolják, Dócot pedig Sándorfalvához.